Tanúgondozás

A Székesfehérvári Törvényszék illetékességi területén tanúszolgálat működik, melynek elsődleges célja a bírósági tárgyalásra idézett tanúk megfelelő tájékoztatása, a bíróságon megjelent tanúk várakozása során biztosítható elhelyezési feltételek és a tanúkihallgatás körülményeinek javítása, a tanúk védelme, a vallomástétel feltételeinek biztosítása, továbbá a tanúzási kötelezettség teljesítésének megkönnyítése.

A tanúgondozással kapcsolatos feladatokat ellátó személyek, ügyfélfogadási idejük és elérhetőségük:

Székesfehérvári Törvényszék

Büntető és polgári ügyek

  • Aupekné dr. Miskolczi Valéria bírósági titkár

Telefon: 22/313-336/8065 mellék

  • Dr. Jurta-Gellért Edina bírósági titkár

Telefon: 22/313-336/8059 mellék

naponta 8.00-11.30 és 13.00-15.00 óráig

Fax: 22/534-036

E-mail: tanu@szekesfehervarit.birosag.hu

Munkaügyi ügyek

  • Szigeti Csilla

naponta 8.00-11.30 és 13.00-15.00 óráig

Telefon: 22/316-524

Fax: 22/316-524 - 8367-es mellék

E-mail: tanugondozas@szekesfehervarit.birosag.hu

Bicskei Járásbíróság

Büntető és polgári ügyek

  • Zahola Zsuzsanna

naponta 8.00-11.30 és 13.00-15.00 óráig

Telefon: 22/350-166

Fax: 22/350-166

E-mail: tanu@bicske.birosag.hu

Dunaújvárosi Járásbíróság

  • Domokos Tünde; büntető és polgári ügyek
  • Forgácsné Szentesi Szilvia; büntető ügyek
  • Molnár Józsefné; polgári ügyek

naponta 8.00-11.30 és 13.00-15.00 óráig

Telefon: 25/410-853

Fax: 25/411-822

E-mail: tanu@dunauj.birosag.hu

Sárbogárdi Járásbíróság

Büntető ügyek

  • Iszak Bernadett

Polgári ügyek

  • Németh Zsoltné

naponta 8.00-11.30 és 13.00-15.00 óráig

Telefon: 25/518-123

Fax: 25/518-122

E-mail: tanu@sarbogard.birosag.hu

Székesfehérvári Járásbíróság

Polgári ügyek

  • Csatári Zsolt
  • Ridegné Dinnyés Katalin
  • András Réka
  • Bognár Jánosné
  • Magyar Klára
  • Khilenberg Zsuzsa

naponta 8.00-11.30 és 13.00-15.00 óráig

Telefon: 22/534-097

Fax: 22/534-090

E-mail: tanupolgari@szfvar.birosag.hu

Büntető ügyek

  • Kelliárné Bartos Bernadett
  • Szalai Nikoletta
  • Márta Szandra
  • Dallmann Nikolett
  • Dőriné Rideg Bernadett

naponta 8.00-11.30 és 13.00-15.00 óráig

Telefon: 22/534-098

E-mail: tanubunteto@szfvar.birosag.hu

A Székesfehérvári Törvényszék illetékességi területén működő bíróságok megközelíthetősége

Az egyes bíróságok megközelíthetősége a Székesfehérvári Törvényszék internetes honlapján (http://szekesfehervaritorvenyszek.birosag.hu) megtalálható. A Székesfehérvári Törvényszék tekintetében „Elérhetőségek” menüpont és „Megközelíthetőség” címszó alatt, a Bicskei Járásbíróság, Dunaújvárosi Járásbíróság, Sárbogárdi Járásbíróság és Székesfehérvári Járásbíróság tekintetében a bíróság nevére történő kattintás után felnyíló új ablakban.

Valamennyi bíróság személygépkocsival érkezők számára kellően megközelíthető, a bíróságok közelében a parkolás megoldott. A Bicskei Járásbíróság, Dunaújvárosi Járásbíróság és a Sárbogárdi Járásbíróság melletti parkolók ingyenesek, a Székesfehérvári Törvényszékhez, Székesfehérvári Járásbírósághoz közel eső parkolók igénybevételéért ugyanakkor parkolási díjat kell fizetni. Ezen épületektől távolabb eső részen ugyancsak biztosított a díjmentes parkolás lehetősége.

Általános tájékoztató

A tanú a peres felektől, eljárás résztvevőitől különböző személy, aki olyan múltban történt eseményről tesz vallomást a bíróság előtt, amelyről közvetlen, vagy közvetett tudomása van.

A tanúszolgálat a bírósági eljárásban tanúként résztvevő személyek részére adott írásbeli és elektronikus tájékoztatás.

A tanúgondozó azon bíróság elnöke által írásban kijelölt igazságügyi alkalmazott, aki megkeresés esetén ellátja a tanúk pontos, széleskörű tájékoztatását.

A tanúszolgálat során a tanúgondozó a tanúk részére kérdéseikre telefonon, írásban (e-mail útján is) és kivételes esetében személyesen felvilágosítást ad a tanúvallomás megtétele és az ehhez szükséges bírósági megjelenés elősegítése érdekében. Ezen tájékoztatásnak korlátját képezi az, hogy a tanúgondozó konkrét bírósági ügyről érdemben nem nyilatkozhat, a folyamatban lévő ügyről érdemi tájékoztatást nem adhat, a tanút a vallomás megtételében nem befolyásolhatja, vele a vallomásáról nem beszélhet.

Amennyiben a bíróságra idézett, vagy ott megjelenő tanúnak rendőri védelemre van szüksége, a tanúgondozó értesíti az intézkedések megtételére jogosult eljáró bírót/tanácselnököt.

A tanúgondozással megbízott munkatársak tevékenységük során tájékoztatást adhatnak:

  • a bíróságok elérhetőségéről, megközelíthetőségéről
  • az ügyfélfogadás rendjéről
  • a távolmaradás kimentési módjáról
  • az igazolatlan távolmaradás jogkövetkezményeiről
  • költségtérítési lehetőségekről
  • a tanú tárgyalótermi viselkedésének szabályairól
  • a tanú adatainak zártan kezeléséről
  • a vádlott távollétében a tanú kihallgatásáról
  • a vallomástétel megtagadásának lehetőségéről
  • írásbeli vallomástétel megtételének lehetőségéről
  • általánosságban a kihallgatás körülményeiről, menetéről (a vádlott jelen lesz-e a kihallgatáskor, intézhet-e a tanúhoz kérdést; joga van-e ügyvédet magával hozni; a kihallgatás várható időtartama stb.)
  • a kiskorúak bíróság előtti megjelenésének kötelezettségeiről, a törvényes képviselő jogairól
  • gyermekkel való várakozás lehetőségéről
  • a tanúszoba, ennek hiányában az elkülönített várakozás igénybevételének lehetőségéről
  • általánosságban a tanú jogairól és kötelezettségeiről
  • a tanúvédelem törvényben szabályozott lehetőségeiről
  • arról, hogy a megkeresésről feljegyzés, a tárgyaláson történő megjelenést, illetve bírói intézkedést érintő esetekben aktában is elhelyezendő hivatalos feljegyzés készül. A feljegyzés célja a megkeresések nyilvántartása.

A tanúzási kötelezettség

A tanúzás állampolgári kötelezettség. A bíróság a tanút a tárgyalásra az erre rendszeresített nyomtatványon idézi. Sor kerülhet a tanú idézésére rövid úton, távbeszélőn, avagy a tárgyaláson szóban is. A tanú az idézésben megjelölt helyen és időben köteles megjelenni, személyazonosításra alkalmas érvényes igazolványát és lakcímkártyáját magával hozni. Kihallgatását követően csak a bíróság engedélyével távozhat el a tárgyalásról.

Amennyiben a tanú szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg és távolmaradását alapos okkal előzetesen nem menti ki, vagy önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy nem hallgatható ki, illetőleg engedély nélkül távozik, a bíróság az okozott költségek megtérítésére kötelezheti, pénzbírsággal sújthatja, illetve elővezetését rendelheti el. Az elővezetési költség megfizetésére a tanú köteles.

A tanú a fenti határozatokkal szemben fellebbezéssel élhet, illetőleg a bíróság saját hatáskörben a tanúval szemben tett intézkedéseket hatályon kívül helyezheti.

A tanúnak a tárgyaláson akkor is meg kell jelennie, ha mentességi jogára hivatkozással nem kíván tanúvallomást tenni.

Kivételes esetben a tanú lakóhelyén vagy tartózkodási helyén is kihallgatható, erre például idős kor, betegség, testi fogyatékosság esetén van lehetőség. Erről a peres feleket, az eljárás résztvevőit előzetesen értesíteni kell.

A távolmaradás igazolása

A tanú alapos okból történő távolmaradását köteles előzetesen jelezni, akár közvetlenül, bírósági ügyszámra hivatkozással írásban, akár a tanúgondozó útján, rövid úton (telefonon) is.

Ha a tanú a tárgyalást önhibáján kívül mulasztotta el, a tárgyalás napjától számított 8 nyolc napon belül igazolási kérelmet terjeszthet elő. Ha a mulasztás később jutott a tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével kezdődik. Hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik.

A bíróságon történő megjelenés

A munkáltató a bíróság által idézett tanú eltávozását köteles engedélyezni és a távollét idejére részére távolléti díjat fizetni.

A tanú a bíróság épületében először a biztonsági szolgálattal találkozik, akinek az idézését fel kell mutatnia, ezzel igazolva megjelenésének okát. Ezt követően a biztonsági szolgálat elvégzi a tanú biztonsági beléptetését, mely két részből áll. A tanúnak át kell haladnia a detektorkapun, a nála lévő táska tartalma pedig csomagvizsgálóval kerül átnézésre.

A bíróság épületébe – kivéve, ha eljárási cselekmény lefolytatásához az szükséges – lőfegyverrel, lőszerrel, robbanóanyaggal, robbantószerrel, illetve a közbiztonságra különösen veszélyes, vagy rendbontásra alkalmas eszközzel – a rendőrség, a büntetés-végrehajtási testület, vagy más fegyveres szervek hivatásos állományú, szolgálati feladatot ellátó tagjain kívül – senki nem léphet be.

Amennyiben a biztonsági szolgálat életet és testi épséget veszélyeztető eszközt talál, azt elveszi a tanútól, s a tárgyalás végéig elhelyezi egy számozott szekrényben. A tanú a bíróságról történő távozáskor a tőle ideiglenesen elvett tárgyakat hiánytalanul visszakapja.

A tanú a bírósági tárgyaláson kihallgatható állapotban köteles megjelenni (nem állhat szeszesital, vagy tudatmódosító szer hatása alatt), ruházatát illetően pedig a közhivatalhoz méltó megjelenés ajánlott.

A biztonsági ellenőrzést követően a tanú a biztonsági szolgálat iránymutatása és a folyosón elhelyezett tájékoztatótáblák segítségével a megadott tárgyalóteremhez megy. A tárgyalótermek előtt minden reggel kifüggesztésre kerül az adott napi tárgyalások jegyzéke, amelyek segítségével a tanú azonosítani tudja, hogy jó tárgyalóterem előtt várakozik-e. Amennyiben nem látja az idézésen megjelölt ügyet, ennek okáról a lajstromirodákban érdeklődhet.

A tanúnak az idézésen megjelölt időpontig, illetve a tárgyalóterembe szólításáig a folyosón kell várakoznia. Kivételt képez ez alól, ha késett, mert ebben az esetben a tárgyalóterembe történő bekopogással kell jeleznie, hogy megérkezett.

A tanú kihallgatása

A tárgyalóteremben az eljárás méltóságához illő, megfelelő öltözékben kell megjelenni, és a tárgyalótermi viselkedésnek is ehhez kell igazodnia. A tárgyalóteremben tartózkodás ideje alatt a fedetlen fő kötelező. A tárgyalást a bíró vezeti, az ő utasításait mindenki köteles betartani. A tanúhoz kérdéseket feltenni, róla kép- vagy hangfelvételt készíteni kizárólag eljáró bíró engedélyével lehet.

A folyosón várakozó tanút a tárgyalóterembe vagy a jegyzőkönyvvezető, vagy kihangosítón keresztül az eljáró bíró szólítja be. A tanú ezt követően átadja eljáró bíró részére a személyazonosításra alkalmas igazolványát és lakcímkártyáját, majd nyilatkozik arról, hogy kéri-e személyi adatainak zártan kezelését. Ezen jog minden tanút megilleti.

Ezt követően a tanúnak nyilatkoznia kell arról, hogy milyen viszonyban van a peres felekkel, a vádlottal, illetve, hogy bármilyen okból elfogult-e az ügyben. Ezekre a kérdésekre a tanúnak akkor is válaszolnia kell, ha mentességi jogára nézve nem tesz vallomást. A mentességi jog mindig konkrét ügyre vonatkozik, annak lehetőségéről eljáró bíró pontos tájékoztatást nyújt a kihallgatás megkezdésekor. A tanúvallomás csak a törvényben meghatározott esetekben tagadható meg.

A tanút ezt követően figyelmeztetik igazmondási kötelezettségére és arra, hogy a hamis tanúzást a törvény büntetni rendeli.

A bíróság ezt követően kihallgatja a tanút az üggyel kapcsolatban, hozzá a bíróság tagjain kívül eljáró bíró engedélyével az eljárás további résztvevői is kérdést intézhetnek. A tanú az ügy eldöntése szempontjából fontos okiratokat köteles a tárgyalásra magával vinni, azt felmutatni, illetve a bíróság rendelkezésére bocsátani. Az idézésen kap felhívást a tanú, ha ilyen kötelezettsége van.

A tanú nem köteles válaszolni az olyan kérdésekre, amelyekkel kapcsolatban saját magát, illetve hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.

Amennyiben a tanú vallomása ellentétes más vallomásokkal, az ellentéteket meg kell kísérelni szembesítéssel feloldani. Ha a tanú egyben az ügy sértettje is, akkor az üggyel kapcsolatban indítványokat, észrevételeket tehet, az őt érintő iratokat ügyfélfogadási időben megtekintheti.

 A tanú vallomásáról jegyzőkönyv készül. A kihallgatás végén a tanú kérheti vallomása visszaolvasását, vagy visszahallgatását.

A megjelenéssel kapcsolatos költségek megtérítése

A kihallgatás befejezését követően a bíróság – kérelemre – igazolást állít ki, mellyel igazolható a munkahelyről történt távolmaradás.

A tanú, amennyiben munkavállaló, az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, erre az esetre távolléti díj illeti meg (2012. évi I. tv. 55. § (1) bekezdés i) pont, 146. § (3) bekezdés c) pont).

Egyebekben a tanú megjelenésével felmerült költségek megtérítésének szabályait a 14/2008. (VI.27.) IRM. rendelet tartalmazza. Eszerint a tanú részére csak kérelmére kell megtéríteni az alább felmerült költségeket:

Útiköltség: A tanú lakóhelyéről (tartózkodási helyéről) a kihallgatás helyére való utazással, visszautazással ténylegesen felmerült és igazolt költségeket kell megtéríteni. Megtéríthető:

  • a vasút másodosztályú menettérti jegy ára,
  • a helyközi buszjárat menettérti ára,
  • a helyi tömegközlekedési eszköz és komp visszaútra is számított viteldíja,
  • gépjármű igénybevétele esetén: ha a tanú lakóhelye a kihallgatás helyétől eltérő településen van, az igénybe vett gépjármű költsége (a legrövidebb oda-vissza útra a távolság és NAV által közzétett hivatalos üzemanyagár szorzata, a gépjármű motorjának hengerűrtartalma alapján), valamint a parkolás díja. A gépjármű hengerűrtartalmát és hajtóanyagának fajtáját a jármű forgalmi engedélyével igazolni kell. Ha a kihallgatásra több tanú egy gépjárművel utazik, az útiköltségek csak egyikük esetében lehet megtéríteni,
  • légi jármű használatával felmerült költség: ha a tanút külföldről idézték a kihallgatásra (turistaosztályú jegy illetékekkel számított összege)
  • más közlekedési eszköz használatával felmerült költség akkor téríthető meg, ha igénybevételét, célszerűségi, vagy takarékossági szempont, illetve a távolságra, a közlekedési viszonyokra és a tanú állapotára figyelemmel a kihallgatás megtartásához fűződő érdek indokolja (pl. helyi tömegközlekedési eszköz helyett taxi

Az útiköltség felmerülését a közlekedési eszköz igénybevételére jogosító jegy, vagy közlekedési eszköz viteldíjáról szóló számla bemutatásával kell igazolni.

Szállásköltség: a tanú részére az elszállásoláshoz igénybe vehető kereskedelmi, vagy fizető vendéglátó szálláshely költségét meg kell téríteni, ha

  • a tanú kihallgatása olyan időpontban kezdődik, amikor a kihallgatás napján az odautazásra az éjszakai órákban (23 óra és 05 óra között) kerülne sor,
  • a kihallgatás olyan időpontban végződik, hogy a tanú hazautazására és éjszakai órákban kerülne sor,
  • a kihallgatáson a tanú megjelenése egymást követő napokon szükséges és a kihallgatásról való hazautazásra, vagy a következő kihallgatásra való visszautazásra a kihallgatás napján az éjszakai órákban kerülne sor.

Szállásköltségként a számla szerinti, de legfeljebb a munkaviszony alapján megállapított nyugdíjminimum legkisebb összegének egynegyedével megegyező összeget lehet megtéríteni vendégéjszakánként. Igazolt szállásköltségként nem vehető figyelembe a szálláshoz kapcsolódó egyéb ellátással és szolgáltatással felmerült költség.

Ellátási költség: a tanú részére naponta a nyugdíjminimum 3 %-ának megfelelő összegű ellátási költséget kell fizetni, ha a tanú

  • szállásköltség megtérítésére jogosult, vagy
  • lakóhelyéről a kihallgatás helyére való utazás és visszautazás, valamint a kihallgatás együttes időtartama egy napon belül a 6 órát meghaladja

Költségtérítés a munkából kiesett időre: Azt a tanút, aki a kihallgatás miatt a munkából kiesett időre távolléti díjra nem jogosult, költségtérítésként a munkából kiesett időre (ideértve az utazással eltöltött időt is)  óránként a nyugdíjminimum 1,5 %-ával megegyező összegű költségtérítés illeti meg.  Ennek megállapításához a munkavégzésre irányuló jogviszonyról szóló okirat bemutatása szükséges, valamint a tanúnak nyilatkoznia kell arról, hogy a munkából kiesett időre távolléti díjat nem kap.

A fenti költségeket a kiskorú, vagy állapotánál fogva önállóan megjelenni nem képes tanút kísérő személy részére is meg kell téríteni. Kísérőként csak egy személy jogosult költségtérítésre.

A tanú elővezetése és a szükséges feltételek fennállása esetén a kihallgatás helyéről a tanú lakóhelyére (tartózkodási helyére) való utazással felmerült költséget, ellátási költséget és munkából kiesett időre járó költséget kell megtéríteni.

A tanú költségtérítését forintban kell teljesíteni. A külföldi pénznemben felmerülő költségek esetén az átváltásnál a költségek felmerülésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján a feltüntetett középárfolyamot kell figyelembe venni.

Nem jár útiköltség, ellátási és szállásköltség, ha az a szerv, amelynek a tanú tagja, vagy alkalmazottja, a tanú költségét kiküldetési költségként, vagy más módon megtéríti.

A tanú megjelenésével kapcsolatos költséget büntető ügyben a bíróság utalványozza, s azt a bíróság gazdasági hivatala utalja ki. Polgári ügyben a megállapított tanúdíjat a bíróság az annak fedezésére letett összegből nyomban kiutalja; ha a bíróság előzetes letételt nem rendel el, vagy a letett összeg nem elegendő, a megállapított tanúdíj előlegezésére a felet kell kötelezni.

Tanúszoba, elkülönített várakozás szabályai

Tanúszoba a Székesfehérvári Törvényszék illetékességi területén a Bicskei Járásbíróságon működik.

Ezen túlmenően a Székesfehérvári Törvényszék Dózsa György úti épületében, továbbá a Dunaújvárosi Járásbíróságon a Gyermekmeghallgató szoba vehető igénybe ezen célra. Tanú-, illetve gyermekmeghallgató szoba hiányában a biztonságos várakozásra zárt, vagy elkülönített folyosószakaszon kerül sor.

A tanúszoba/elkülönített várakozás igénybevételére előzetes bejelentést követően, indokolt esetben, a tanú személyes biztonsága, vagy gyermekkel történő várakozás céljából  kerülhet sor. Különösen indokolt a tanúszoba igénybevétele büntetőeljárás során sértett, vagy más tanú esetében, ha a folyosón történő várakozás a tanú fizikai és/vagy lelki megfélemlítését eredményezheti.

A büntetőeljárás különös szabályai

Segítő közreműködése: A tanú érdekében meghatalmazott ügyvéd járhat el. Az ilyen jogkörben eljáró ügyvéd az érintett személy tanúkénti kihallgatásnál is jelen lehet, a tanúnak felvilágosítást adhat a jogairól, de más tevékenységet nem végezhet és a vallomást nem befolyásolhatja. A  segítő meghatalmazása nem mentesíti a tanút a tárgyaláson történő személyes megjelenés kötelezettsége alól. A meghatalmazott ügyvéd a kihallgatásról készült jegyzőkönyvet megtekintheti, arra észrevételeket terjeszthet elő.

Fiatalkorú tanú kihallgatása: A 18. életévét meg nem haladott tanú kihallgatásánál a törvényes képviselője, gondozója jelen lehet.

Ha a tanú a 14. életévét nem töltötte be, és a nyomozás során a bíróság kihallgatta, a tárgyalásra nem idézhető. Ha az ilyen tanú a tárgyalás időpontjában a 14. életévét betöltötte, a tárgyalásra különösen indokolt esetben idézhető.

A tárgyalás időpontjában 14. életévét be nem töltött személyt, akit a nyomozás során a bíróság tanúként nem hallgatott ki, de tanúkénti kihallgatása szükségessé vált, kiküldött bíró, vagy megkeresett bíróság útján kell kihallgatni.

Írásbeli vallomástétel: Az eljárási szabályok nyújtotta lehetőségek között a bíróság engedélyezheti, hogy a tanú a szóbeli kihallgatását követően, vagy helyette írásban tegyen vallomást. Ebben az esetben a tanú a vallomását saját kezűleg leírja és aláírja, az elektronikus okirat formájában elkészített vallomását minősített elektronikus aláírással látja el, vagy a tanúnak a más módon leírt vallomását bíró, vagy közjegyző hitelesíti. Az írásbeli vallomás megtétele nem zárja ki, hogy utóbb a tanút, ha ez szükséges, kihallgatás céljából a bíróság megidézze.

Tanúvédelemhez való jog: Kiemelkedően fontos a tanú vallomása, amennyiben más bizonyíték híján döntően járul hozzá a büntetőjogi felelősség megállapításához. Azonban a terhelő vallomás esetenként a tanút is veszélybe sodorhatja. A tanúvédelem célja, hogy a tanú bármiféle külső befolyásolás nélkül vallomást tehessen. A tanú életének és testi épségének vagy személyes szabadságának védelme, valamint annak érdekében, hogy a tanú vallomástételi kötelezettségének eleget tegyen és a vallomását megfélemlítés nélkül tegye meg, a tanút törvényben meghatározottak szerint védelemben kell részesíteni. Az eljárási jogszabály a tanúvédelem négy fajtáját különbözteti meg:

  1. A tanú személyi adatainak zártan kezelése: A bíróság hivatalból elrendelheti, illetve a tanú, vagy az érdekében eljáró ügyvéd kérelmére elrendeli, hogy a tanú személyi adatait az iratok között elkülönítve, zártan kezeljék. Ezekben az esetekben a tanú zártan kezelt adatait csak az ügyben eljáró bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tekintheti meg.  Személyi adatok zártan kezelésének megszüntetésére csak a tanú beleegyezésével kerülhet sor.
  2. A tanú különösen védetté nyilvánítása: Különösen védetté akkor nyilvánítható a tanú, ha vallomása kiemelkedő súlyú ügy lényeges körülményeire vonatkozik; a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható; a személye, a tartózkodási helye, valamint az, hogy az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tanúként kívánja kihallgatni, a terhelt és a védő előtt nem ismert; személyének felfedése esetén a tanú vagy hozzátartozója élete, testi épsége vagy személyes szabadsága súlyos fenyegetésnek lenne kitéve. A nyomozási bíró dönt az ügyész indítványára a tanú különösen védetté nyilvánításáról. A különösen védett tanú a tárgyaláson nem hallgatható ki.
  3. A tanú személyi védelme: Különösen indokolt esetben az eljárást folytató bíróság tanácsának elnöke, az ügyész, illetőleg a nyomozóhatóság kezdeményezheti, hogy a tanú külön jogszabályban meghatározott védelemben részesüljön. A kérelmet az eljárást folytató hatóságnál kell előterjeszteni, a szóbeli kérelmet jegyzőkönyvbe kell foglalni.
  4. A tanúvédelmi program: Különösen kiemelkedő súlyú, elsősorban szervezetten elkövetett bűncselekmények esetén van lehetőség a programba való bekerülésre. A veszély mértékéhez igazodva biztosítja az állam tanú, illetve családja védelmét, mind a büntetőeljárásban, mind azt követően a büntetőeljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők védelmi programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény rendelkezései szerint.  az igazságszolgáltatást segítő, továbbá velük közeli kapcsolatban álló személyek biztonságát, külön törvényben meghatározott szabályok szerint.

Polgári eljárás különös szabályai

A tanú adatainak zártan kezelési polgári perben

 Polgári perben, ha a fél tényállításait tanúkkal kívánja bizonyítani, meg kell jelölnie a bizonyítani kívánt tényeket, be kell jelentenie a tanúk nevét és idézhető címét.

Fő szabály szerint a bíróság a tanú személyi adatait zártan kezeli, melynek lényege, hogy a tanú nevén kívül (különösen indokolt esetben még azt sem) egyéb adatait a többi fél, vagy egyéb perbeli személy ne ismerhesse meg. Ebben az esetben a tanú személyi adatait csak a bíróság dolgozói és az ügyész ismerhetik meg.

A tanú személyi adatainak zártan kezelésére vonatkozó jogáról lemondhat, már a tanúkénti bejelentésével egyidejűleg is, a bizonyító félnek tett nyilatkozatával, illetve kihallgatásának megkezdése előtt, a tárgyaláson. Utóbbi esetben a zártan kezelés azokra az adatokra terjed ki, amelyeket az ellenérdekű fél – kivéve az ügyészt – még nem ismerhetett meg. Különösen indokolt esetben a bíróság a tanú nevét is zártan kezelheti.             

Kiskorú tanú kihallgatása:

A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú csak akkor hallgatható ki tanúként, ha a vallomásától várható bizonyíték másként nem pótolható. Az indítványban meg kell jelölni a tanú életkorát, törvényes képviselője nevét és címét. A kiskorú tanú idézése törvényes képviselője útján történik, aki a tanúkihallgatás során is jelen lehet.

A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú tanú kihallgatásakor a hamis tanúzás következményeire való figyelmeztetést mellőzni kell, helyette az igazmondás követelményéről kell tájékoztatást adni. Mind a figyelmeztetés, mind a kihallgatás során figyelemmel kell lenni a tanú korára, érettségére, a kihallgatásnak számára érhető módon kell megtörténnie.

Ha a kiskorú és törvényes képviselője között érdekellentét van, a bíróság megkeresésére a gyámhatóság által kirendelt gyám gyakorolja a törvényes képviselőt megillető jogokat.

CsatolmányMéret
79.77 KB