Rendhagyó Törvényházi Szeminárium – Ismeretterjesztő sorozat a családi kapcsolatokat érintő főbb jogszabályi rendelkezésekről

Vannak olyan esetek, cselekedetek, amelyek már a családjog eszközeivel nem uralhatók, ekkor büntetőeljárás lefolytatására van/lehet szükség és a korábban ismertetett jogintézmények helyett a büntetőjog eszközeit alkalmazza a bíróság: a felelősség megállapítása esetén büntetést szab ki vagy intézkedést alkalmaz. Az alábbiakban a leggyakoribb, családi kapcsolatokkal összefüggő bűncselekményeket mutatjuk be:

 

Tartási kötelezettség elmulasztása

Elköveti a bűncselekményt:

  • aki gyermektartási/tartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti.

Fontos, hogy

  • a tartási kötelezettség alapuljon jogszabályon és írja elő végrehajtható hatósági határozat (pl. a gyermektartásdíj megfizetésére kötelező jogerős bírósági ítélet vagy az ilyen tárgyú egyezséget jóváhagyó bírósági végzés)
  • ha a mulasztáskor nincs önhiba (pl. a tartásdíj fizetésére kötelezett betegség miatt keresőképtelen vagy nincs megfelelő jövedelme, és ezért felelősség nem terheli), a nem fizető tartásra kötelezett nem követ el bűncselekményt
  • a mulasztó mentesül a büntetőjogi felelősségre vonás alól, ha a tartozását az elsőfokú ítélet meghozataláig teljes egészében megfizeti
  • a bűnösség megállapítása esetén a büntetés akár 2 évig tartó szabadságvesztés is lehet. Ugyanakkor a bűnösség megállapítása és a büntetés/intézkedés alkalmazása nem jelenti azt, hogy a büntetőeljárásban ismételten köteleznék a tartásdíjat nem fizető vádlottat a fizetésre (hiszen ez már korábban, más határozattal megtörtént), a büntetés sem irányulhat erre. Ha a büntetés esetleg pénzbüntetés is, azt nem a tartásdíj jogosultja kapja, hanem az állam.

 

A zaklatás

Elköveti a bűncselekményt:

  • aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja (ilyenek lehetnek pl. az ismétlődő éjjel-nappali telefonálások, e-mailen, sms-ben, levélben küldött üzenetek, valaki mozgásának nyomon követése, kapcsolatteremtésre törekvés)
  • aki félelemkeltés céljából mást, vagy rá tekintettel a hozzátartozóját személy elleni erőszakos, illetve közveszélyt okozó cselekmény elkövetésével megfenyeget (ilyen lehet pl. a bántalmazással, gyújtogatással való fenyegetés),
  • aki azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő, illetve veszélyeztető cselekmény fog bekövetkezni

A zaklatásért kiszabott büntetés akár egy év szabadságvesztés is lehet, de ha

  • az elkövető a zaklatást a házastársa, volt házastársa, élettársa, volt élettársa, illetve ha nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére vagy
  • hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve követi el,

a büntetés elérheti a három év szabadságvesztést is.

Kifejezetten nyilatkoznia kell a sértettnek a hatóság előtt, hogy a zaklatója megbüntetését kívánja, tehát szakszóval magánindítványt kell előterjesztenie ahhoz, hogy a büntetőeljárás megindulhasson. A magánindítványt attól a naptól számított 1 hónapon belül kell előterjeszteni, amely napon a magánindítványra jogosult a bűncselekményről tudomást szerzett.

Nem bűncselekmény, hanem „csak” szabálysértés a zaklatás, ha az elkövető

  • mást félelemkeltés céljából komolyan megfenyeget azzal, hogy rá, vagy hozzátartozójára vonatkozó, a becsület csorbítására alkalmas tényeket a nagy nyilvánosság elé tár.

 

A kapcsolati erőszak

Elköveti a bűncselekményt:

  • aki a gyermekének szülője, továbbá az elkövetéskor vagy korábban vele közös háztartásban vagy egy lakásban élő hozzátartozója, volt házastársa, volt élettársa, gondnoka, gondnokoltja, gyámja vagy gyámoltja sérelmére rendszeresen
    • az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást tanúsít
    • a közös gazdálkodás körébe vagy közös vagyonba tartozó anyagi javakat von el és ezzel a sértettet súlyos nélkülözésnek teszi ki.

A bűncselekmény elkövetője

  • akár két évig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg
  • súlyosabb esetekben, amikor pl. testi sértést, becsületsértést vagy személyi szabadság megsértését, kényszerítést követ el az elkövető a fent felsorolt hozzátartozója sérelmére, a büntetés az öt évig tartó szabadságvesztést is elérheti.

A büntetőeljárás megindulásához a hatóság előtt kifejezetten nyilatkoznia kell a sértettnek, hogy a fenti esetekben a hozzátartozója megbüntetését kívánja, tehát szakszóval magánindítványt kell előterjesztenie (ugyancsak 1 hónapon belül).

 

A kiskorú veszélyeztetése

Elköveti a bűncselekményt

  • aki a kiskorú nevelésére, felügyeletére, gondozására köteles - ideértve a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él – és e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti

Kiskorú: aki a 18. életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött.

A kiskorú

  • testi fejlődésének veszélyeztetése valósulhat meg: pl. éheztetés, többszöri, súlyos bántalmazás, gyógykezeltetés elmulasztása
  • értelmi fejlődésének veszélyeztetése valósulhat meg: pl. tanköteles gyermek iskolába nem járatása
  • erkölcsi fejlődésének veszélyeztetése valósulhat meg: pl. a gyermek jelenlétében trágár beszéd, szeme láttára vagy a bevonásával elkövetett bűncselekmény, előtte végzett szexuális cselekmény,
  • érzelmi fejlődésének veszélyeztetése valósulhat meg: pl. megfélemlítése, megalázása, a jelenlétében zajló folyamatos szülői veszekedés, konfliktusok

esetén.

A cselekményt elköveti az a tizennyolcadik életévét betöltött, a kiskorú nevelésére, felügyeletére, gondozására nem köteles személy is, aki őt bűncselekmény, szabálysértés elkövetésére, züllött életmód folytatására rábír, illetve erre törekszik, vagy őt bűncselekmény elkövetéséhez felajánlja.

A bűncselekmény elkövetője akár 5 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetethető.

 

Az ún. magánvádas eljárások

  • Ezek a büntetőeljárások csak akkor indulnak meg, ha a sértett magánindítványt terjeszt elő, tehát kifejezetten nyilatkozik a hatóság előtt, hogy az elkövető felelősségre vonását kívánja. A magánindítvány előterjesztésének határideje 1 hónap attól a naptól számítva, amelyen a magánindítvány előterjesztésére jogosult az elkövető kilétéről tudomást szerzett.
  • A megindult büntetőeljárásban a sértett, azaz szakszóval a magánvádló vagy a képviselője képviseli a vádat, ügyész nem vesz részt az eljárásban.
  • Ezek az eljárások nem ingyenesek! A feljelentés illetéke 10.000,- Ft, amit a magánvádlónak az eljárás megindításakor le kell rónia.

A leggyakoribb, családi viszonyokkal összefüggésben elkövetett, magánvádra üldözendő bűncselekmények:

  • Könnyű testi sértés: Az követi el, aki más testi épségét vagy egészségét sérti, és az okozott sérülés, illetve betegség nyolc napon belül gyógyul. Az elkövető akár 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
  • Rágalmazás: Az elkövető valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre utaló kifejezést használ. Az elkövető akár 1 évig, súlyosabban minősülő esetben akár 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
  • Becsületsértés: Az elkövető mással szemben a munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével, illetve közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ. A tettleges becsületsértés pedig más testének becsületcsorbító megérintése (pl. arculütés, valakinek leöntése szennyező anyaggal). Az elkövető akár 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
  • Kegyeletsértés: Az elkövető a halott emlékét becsületsértő kijelentés használatával, illetve a halott tetemének vagy a kegyeleti tárgyaknak a meggyalázásával sérti. Az elkövető akár 1 évig, súlyosabban minősülő esetben akár 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
  • Magántitok megsértése: Az elkövető a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva tudomására jutott magántitkot alapos ok nélkül felfedi. Az elkövető elzárással, súlyosabban minősülő esetben akár 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
  • Levéltitok megsértése: Az elkövető másnak a közlést tartalmazó zárt küldeményét, levelét megsemmisíti, felbontja, megszerzi, illetéktelen személynek átadja, illetve az elektronikus úton továbbított küldeményt kifürkészi. Az elkövető elzárással, azonban súlyosabban minősülő esetben akár 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

 

Sorozatunk a X. (záró) résszel - Ha megoldható, oldjuk meg a problémákat gyorsabban és mindenki megelégedésére: a bírósági közvetítés - egy hét múlva folytatódik.