Rendhagyó Törvényházi Szeminárium – Ismeretterjesztő sorozat a családi kapcsolatokat érintő főbb jogszabályi rendelkezésekről - VIII. rész

VIII. rész

Az öröklés

 

A családi vagyon generációról generációra való átszállását az öröklés biztosítja, melynek szabályait a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény, rövidítve: Ptk.) tartalmazza.

 

Mikor következik be jogi értelemben az öröklés?

  • az örökhagyó halálával (minden külön hatósági intézkedés nélkül)

 

Mi célt szolgál a közjegyző előtti hagyatéki eljárás?

  • a hagyaték átszállásának hivatalos kinyilvánítását
  • az öröklés tényének a nyilvántartásokban (pl. ingatlannyilvántartás, járműnyilvántartás) való átvezetését szolgálja.

 

Az öröklés fajtái – a törvényes öröklés

  • az örökhagyó után elsősorban gyermekei örökölnek fejenként egyenlő részben
  • ha az örökhagyó a halálakor házasságban élt, akkor az özvegyet a közösen lakott lakáson és annak berendezési, felszerelési tárgyain haszonélvezet illeti, a hagyaték többi részéből pedig egy gyermekrész jár neki (két gyermek esetén 1/3-ad rész, három gyermek esetén ¼-ed rész)
  • ha nincs leszármazó (gyermek, unoka, dédunoka), akkor az özvegynek nem haszonélvezet jár, hanem megörökli a közösen lakott lakást és annak berendezési, felszerelési tárgyait. A hagyaték többi részének fele az özvegyet, fele az örökhagyó szüleit illeti
  • ha leszármazó és házastárs sincs, akkor az elhunyt szülei, illetve leszármazóik, vagy a nagyszülők, illetve dédszülők és leszármazottaik, ezek hiányában a távolabbi felmenők örökölnek
  • más törvényes örökös hiányában a hagyaték az államra száll.
  • de az előbbiek csak akkor érvényesülnek, ha nem maradt az örökhagyó után végintézkedés (végrendelet)

 

Az öröklés fajtái – a végrendelet

  • végrendelkezni lehet a teljes vagyonról
  • vagy annak egy részéről is (ez esetben a fennmaradó részben törvényes öröklésnek van helye, hacsak a végrendeletből más nem következik).

 

A végrendelet formái – a közvégrendelet

  • közvégrendeletet közjegyző előtt lehet tenni
  • kizárólag közvégrendeletet tehet (tehát magánvégrendeletet nem!), aki vak, írástudatlan vagy olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van
  • kizárólag közvégrendeletet tehet az is, aki a vagyoni nyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozó gondnokság alatt áll, illetve a korlátozottan cselekvőképes kiskorúak (14-18 év közöttiek).

 

A végrendelet formái – az írásbeli magánvégrendelet

  • minden halál esetére szóló vagyoni rendelkezés írásbeli magánvégrendeletnek minősül, ha abból a készítés ideje kitűnik (keltezés) és
  • az örökhagyó elejétől a végéig maga írja és aláírja, vagy
  • a más által (vagy géppel) írt végrendeletet két tanú előtt írja alá, illetve előttük az aláírást magáénak elismeri és a két tanú is aláírja, vagy
  • az akár saját kezűleg, akár más által írt végrendeletet aláírja és közjegyzőnél végrendeletként személyesen letétbe helyezi
  • ha több lapból áll az irat, minden lapot folyamatosan sorszámozni kell. (Ha tanúk közreműködése is szükséges, akkor a tanúknak és a végrendelkezőnek is minden lapot alá kell írnia.).

 

A végrendelet formái – a közös végrendelet

  • kizárólag házastársak készíthetik
  • egyébként két vagy több személy ugyanazon okiratba foglalt végrendelete érvénytelen.

 

A végrendelet formái – a szóbeli végrendelet

  • kivételesen kerülhet rá sor
  • ha a végrendelkező az életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé
  • két tanú együttes jelenlétében
  • szóban a végakaratot teljes terjedelmében el kell mondani.

 

Az öröklési szerződés

  • az örökhagyó a saját vagy meghatározott más személy (például fogyatékossága, egészségkárosodottsága miatt magát ellátni nem képes gyermeke) tartása, gondozása, esetleg életjáradék fizetése ellenében
  • az eltartót örökösévé nevezi (részletesebben ld. a VII. részt).

 

Mit jelent az ági öröklés?

  • a családi vagyon egyben tartását szolgálja
  • ági vagyon mindaz a vagyon, amit az örökhagyó a felmenőitől (akár közvetlenül, akár közvetetten, pl. testvér útján) öröklés vagy ajándékozás útján szerzett
  • ha nem az örökhagyó leszármazója örököl, akkor az ági vagyon a szülőre, illetve a szülő leszármazóira száll, de az özvegyet e vagyonra nézve is megilleti a haszonélvezet.

 

Mi a kötelesrész?

  • a hagyatékból való részesedés minimuma
  • akkor is jár, ha az örökhagyó ezt nem akarja
  • kötelesrészre a leszármazó, a házastárs és a szülő jogosult, ha törvényes örökös, vagy végrendelet hiányában annak minősülne
  • mértéke a törvényes örökrész harmada.

 

Sorozatunk a IX. résszel - Essék szó a bűncselekményekről is: tartás elmulasztása, zaklatás, kiskorú veszélyeztetése, a magánvádas eljárások) - egy hét múlva folytatódik.

 

CsatolmányMéret
857.28 KB