Rendhagyó Törvényházi Szeminárium – Ismeretterjesztő sorozat a családi kapcsolatokat érintő főbb jogszabályi rendelkezésekről VII. rész

VII. rész

Az idősek ellátása

 

A gyermeknek az idős szüleiről, nagyszüleiről való gondoskodás nemcsak erkölcsi, de jogi kötelessége is.

A nagykorú gyermek szülővel szembeni tartási kötelezettségét A családok védelméről szóló törvény (2011. évi CCXI. törvény 14.§.) és a Polgári Törvénykönyv tartalmazza.

 

Ki és mikor köteles eltartani szülőjét, nagyszülőjét?

  • elsősorban saját gyermekei, unokái
  • akkor, ha a szülő, nagyszülő önhibáján kívül (betegsége, rokkantsága, alacsony jövedelme miatt) rászorul.

 

Hogyan lehet mentesülni a tartási kötelezettség alól? Mit jelent, ha valaki a tartásra érdemtelen?

  • ha a tartást igénylő a tartásra kötelezettel vagy vele együtt élő hozzátartozójával szemben súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít
  • vagy olyan életvitelt folytat, ami miatt a tartása a kötelezettől nem várható el
  • de ha a szülő korábban a tartási, gondozási és nevelési kötelezettségének eleget tett, a gyermek csak a vele szembeni kirívóan súlyos magatartás esetén hivatkozhat érdemtelenségre.

 

Van-e, s ha igen, milyen sorrendiség a tartási kötelezettség teljesítésénél?

  • igen, a kiskorú és nagykorú gyermek, a házastárs és a volt házastárs, élettárs is megelőzi a szülőt, nagyszülőt
  • szülőtartást igényelni olyan gyermektől, aki maga is gyermekeket nevel, csak megfelelő teljesítőképesség (jövedelem, vagyon) esetén lehet
  • akkor sem köteles szülőtartást fizetni a gyermek, ha ezáltal a saját szükséges tartását veszélyeztetné. A tartásra kötelezett ugyanis saját életvitelének, kiadásainak megszorítására csak kiskorú gyermeke eltartása érdekében köteles.

 

Hogyan érvényesíthető a tartási igény?

  • a bíróság előtt keresetlevéllel
  • mindig határozott összegben
  • a keresetlevél beadásától számított hat hónapra visszamenőleg külön indoklás nélkül is
  • ennél régebbi időre viszont csak akkor, ha a felperes (aki a tartásra kötelezést kéri) igazolja, hogy követelése érvényesítésével alapos okból késlekedett.

 

A tartási szerződés

A Polgári Törvénykönyv az ilyen célú szerződéseknek két fő típusát szabályozza: a tartási és életjáradéki szerződést, illetve az öröklési szerződést. A két típus között az a lényeges különbség, hogy tartási és életjáradéki szerződés esetén a lekötött vagyon még az eltartott életében, öröklési szerződésnél.

  • az eltartott azért ruházza át vagyonát (vagy annak egy részét, konkrét vagyontárgyat), hogy cserében az eltartó(k) a szerződésben meghatározottak szerint lakhatását, élelmezését, ruháztatását, gondozását, ápolását, gyógyíttatását és halála esetén eltemettetését biztosítsák
  • írásba kell foglalni
  • ha az átruházott vagyon ingatlan, akkor ügyvédi közreműködés szükséges
  • be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba
  • a szerződéssel lekötött vagyon még az eltartott életében száll át az eltartóra

 

Az életjáradéki szerződés

  • az eltartó nem személyes szolgáltatásra, hanem havonta pénzösszeg megfizetésére köteles
  • írásba kell foglalni
  • ha az átruházott vagyon ingatlan, akkor ügyvédi közreműködés szükséges
  • be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba
  • a szerződéssel lekötött vagyon még az eltartott életében száll át az eltartóra

 

Az öröklési szerződés

  • a szerződéssel akár tartás, akár gondozás, akár életjáradék-fizetés ellenében örökösévé teheti eltartóját az eltartott
  • a szerződés szigorú alakiságokhoz kötött
  • az eltartott az így lekötött vagyont nem idegenítheti el és nem terhelheti meg
  • a szerződéssel lekötött ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalom is bejegyeztethető az ingatlan-nyilvántartásba
  • a szerződéssel lekötött vagyon csak az eltartott halála után száll át az eltartóra

 

Szerződésmódosítás, megszüntetés

  • ha megromlik a felek kapcsolata, vagy ha az eltartottnak már másfajta ellátásra van szüksége
  • akár az eltartott, akár az eltartó bírósághoz fordulhat a szerződés módosítása érdekében
  • a szerződés megszüntetése is kérhető a bíróságtól.

 

Sorozatunk az VIII. résszel - Nem családjog, de mégis szorosan a témához tartozik: Az öröklés (törvényes öröklés, végrendelet, kötelesrész) - egy hét múlva folytatódik.

CsatolmányMéret
116.96 KB