Rendhagyó Törvényházi Szeminárium – Ismeretterjesztő sorozat a családi kapcsolatokat érintő főbb jogszabályi rendelkezésekről VI. rész

VI. rész

A gyermekétől külön élő szülő jogai és kötelezettségei

 

A szülők gyermekük kiegyensúlyozott fejlődése érdekében különválásuk után is kötelesek együttműködni.

 

Milyen körülményekről kell a gyermeket nevelő szülőnek a másik szülőt rendszeresen tájékoztatnia?

a gyermek

  • fejlődéséről
  • egészségi állapotáról
  • tanulmányairól.

 

Milyen kérdésekben gyakorolják továbbra is közösen jogaikat a szülők? (akkor is, ha a szülői felügyeletet csak egyikük gyakorolja)?

a gyermek

  • nevének meghatározása és megváltoztatása,
  • gondozó szülőjétől eltérő tartózkodási helyének, külföldi tartózkodási helyének kijelölése,
  • állampolgárságának megváltoztatása,
  • iskolájának, életpályájának megválasztása.

 

Mi a teendő, ha ezekben a kérdésekben a szülők nem tudnak megegyezni?

  • a gyámhatóság dönt.

 

A kapcsolattartásról (korábbi nevén: láthatásról)

  • a gyermeknek joga, hogy külön élő szülőjével a kapcsolatot tartsa
  • a külön élő szülőnek joga és kötelessége, hogy gyermekével a kapcsolatot tartsa
  • a gyermeket gondozó szülő köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani, a gyermeket arra megfelelően felkészíteni
  • ha házassági vagy szülői felügyelet rendezése iránti per folyik, akkor a bíróság dönt a kapcsolattartásról
  • ha korábban a bíróság szabályozta a kapcsolattartást, két éven belül csak a bíróság dönthet arról újra
  • minden más esetben a gyámhatóság dönt kapcsolattartási ügyekben.

 

A kapcsolattartás fajtái

  • felügyelt kapcsolattartás: a gyermekjóléti szolgálat kapcsolat ügyeletén és tanácsadása mellett találkozhat a szülő a gyermekével akkor, ha köztük a kapcsolat még nem elég szoros. Célja, hogy a szülő-gyermek viszony felépüljön, helyreálljon
  • folyamatos kapcsolattartás: a gyermek meglátogatása, hétvégére elvitele, levelezés, csomagküldés, telefonálás, egyéb üzenetküldést
  • időszakos kapcsolattartás: a tanítási szünetek és többnapos ünnepek időszakában való huzamosabb együttlét.

 

Jogok és kötelességek a kapcsolattartáskor

  • a gondozó szülő köteles nemcsak a gyermeket, hanem az évszaknak megfelelő és kellő mennyiségű ruhaneműt, lábbelit, a kapcsolattartás során szükséges egyéb dolgokat (a rendszeresen szedett gyógyszereket, asztmapipát, stb.), valamint a gyermek személyes okmányait (személyi igazolvány, lakcímkártya, diákigazolvány, TAJ-kártya, útlevél) is átadni
  • a külön élő szülő pedig mindezeket a kapcsolattartás végén köteles a gyermekkel együtt visszaadni
  • a külön élő szülő a gyermeket a kapcsolattartás alatt a gondozó szülő hozzájárulása nélkül is külföldre viheti. Csak akkor nincs erre joga, ha a kapcsolattartásról hozott határozatban ezt a bíróság vagy a gyámhatóság kifejezetten kizárta
  • a kapcsolattartást akadályozó körülményekről (pl. a gyermek hirtelen betegsége, a külön élő szülő váratlan akadályoztatása) a szülők késedelem nélkül kölcsönösen tájékoztatni kötelesek egymást
  • a külön élő szülő hibáján kívül elmaradt folyamatos kapcsolattartást az erről szóló határozatban írtak szerint, de legkésőbb hat hónapon belül pótolni kell.

 

Problémák a kapcsolattartás során

  • ha a gondozó szülő nem biztosítja a határozat szerinti kapcsolattartást, akkor a végrehajtás érdekében a gyámhivatalhoz fordulhat a külön élő szülő
  • ha a külön élő szülő a gyermek sérelmére felróható magatartást tanúsít, kapcsolattartási joga korlátozható, végső soron meg is vonható
  • ha a gondozó szülő a kapcsolattartást akadályozza (pl. a gyermeket nem adja át), akkor a külön élő szülő az igazolt költségeinek (pl. a gyermekért utazás költsége) megtérítését kérheti. Ezzel a kérelmével a gyámhivatalhoz fordulhat.
  • ha ezen felül is kára keletkezik (pl. az elmaradt nyaralás utazási és szállásköltsége), annak megtérítését a külön élő szülő közjegyző előtt fizetési meghagyás útján vagy (a hárommillió forintos értékhatár felett) közvetlenül a bíróság előtt keresettel érvényesítheti.

 

A kapcsolattartás megváltoztatása, a szülői felügyelet újrarendezése

  • a kapcsolattartással összefüggő viták önmagukban még általában nem vezethetnek a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatására. De ha a gondozó szülő a gyermeket huzamosabb ideig a másik szülő elől elrejti, eltitkolja, a kapcsolattartást meghiúsítja, mindez okot adhat akár arra is, hogy a másik szülőhöz kerüljön a gyermek
  • a szülői felügyelet újrarendezése akkor kérhető, ha a korábbi döntésnél figyelembe vett körülmények lényegesen megváltoztak és az újrarendezés a gyermeknek is érdekében áll. Fontos azonban, hogy aki a körülményváltozást felróhatóan maga idézte elő (pl. kapcsolattartásról nem adta vissza a gyermeket és magánál tartja), az erre a változásra nem hivatkozhat.

 

A gyermektartásdíj

  • a különélő szülő kötelessége a gyermektartás, melyet elsősorban pénzben kell teljesítenie (ez a gyermektartásdíj)
  • tartásdíjra a kiskorú és a tanulmányokat folytató nagykorú gyermek jogosult (felsőfokú szakképzésben, a főiskolai-egyetemi alap- és mesterképzésben részt vevő gyermek is)
  • a gyermek 25. életévének betöltése után tartásdíj fizetésére csak rendkívül indokolt esetben kötelezhető a külön élő szülő
  • a tartásdíjjal a gyermek indokolt szükségleteihez (megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez, taníttatásához) kell hozzájárulnia a külön élő szülőnek
  • a gyermek tartásával kapcsolatos kiadások teljesítőképesség (jövedelem, vagyon) arányában terhelik a szülőket
  • a tartásdíj összegének meghatározásakor a bíróság figyelembe veszi a gyermek saját jövedelmét, és az utána járó gyermekvédelmi, családtámogatási ellátásokat is
  • a tartásdíjat általában gyermekenként a különélő szülő átlagos jövedelme 15-25%-ában kell megállapítani
  • ha a különélő szülő több gyermek után fizet tartásdíjat, azok összege a jövedelme felét nem haladhatja meg
  • ha a szülők között nincs megegyezés a tartásdíj összegéről, a gondozó szülő a bíróságtól kérheti a tartásdíj megállapítását. A keresetlevél beadását megelőző hat hónapon túlra tartásdíj azonban csak akkor kérhető, ha a jogosult alapos ok miatt késlekedett az igényérvényesítéssel.
  • a tartási perben a gondozó szülő kérheti a tartásdíj munkabérből való letiltását is. Erről a bíróság egyoldalú kérelem alapján rendelkezik, a másik szülő hozzájárulására nincs szükség. Letiltás hiányában nemfizetés esetén a jogosult bírósági végrehajtás útján juthat hozzá a jogerősen megítélt követeléséhez.

 

Sorozatunk az VII. résszel - Az idősek ellátása (szülőtartás, tartási, gondozási, öröklési szerződés - egy hét múlva folytatódik.

CsatolmányMéret
125.13 KB