Rendhagyó Törvényházi Szeminárium – Ismeretterjesztő sorozat a családi kapcsolatokat érintő főbb jogszabályi rendelkezésekről V. rész

V. rész

A házasság felbontása, a szülői felügyelet rendezése, a távoltartás

 

Ha a házasság teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott, akkor bármelyik házastárs (akár a férj, akár a feleség) kérheti a bíróságtól annak felbontását. A pert keresetlevéllel kell megindítani és abban részletesen elő kell adni a házasság megromlásához vezető okokat. A perben a bíróságnak vizsgálnia kell mindezeket a körülményeket, és bizonyítást kell lefolytatnia (például tanúkat kell meghallgatnia). Akkor bonthatja fel a házasságot, ha igazolódik, hogy az teljesen megromlott. A bizonyítás és a per tartama azonban akkor, ha a házastársak a fő kérdésekben megegyeznek, jelentősen lerövidülhet.

A házasság felbontása – közös megegyezéssel

  • bírósági perben, ha a házastársak közösen kérik
  • és ha a bíróság előtt egyezséget kötnek

            - a közös gyermekek feletti szülői felügyelet gyakorlásáról

            - a különélő szülő és a gyermekek közötti kapcsolattartásról (régebbi nevén                        láthatásról)

            - a gyermektartásról

            - a közös lakás használatáról

            - a házastársi tartásról (akkor, ha arra akár a férj, akár a feleség igényt tart).

 

A házasság felbontása – ha nincs közös megegyezés

  • bírósági perben a felperes (a keresetlevél előterjesztője) keresettel, az alperes viszontkeresettel kérheti a bíróság döntését a házasság felbontásáról és a járulékos kérdésekről (szülői felügyeleti jog, kapcsolattartás, gyermektartás stb.)
  • a bontóperben a házastársi közös vagyon megosztásáról a 2018. január 1. után indult ügyekben már nem dönthet a bíróság. A vagyonjogi igények ezért külön perben érvényesíthetőek.

 

Hány tárgyalás várható?

  • minimum kettő, ugyanis, ha a házastársaknak van közös kiskorú gyermeke, akkor a törvény szerint az első (perfelvételi) tárgyaláson még nem hozhat a bíróság ítéletet, hanem a tárgyalást el kell halasztania. A jogalkotó ezzel kívánta elérni, hogy a felek a szándékaikat még egyszer alaposan megfontolják, esetleg kibéküljenek és rendezzék családi életüket
  • a további tárgyalások száma attól, függ, hogy mennyi idő alatt jutnak el a felek a megegyezésig illetve megegyezés hiányában a tényállás megállapításához és a bírói döntés meghozatalához mennyi idő szükséges.

 

Ki neveli tovább a gyereke(ke)t, ha a kapcsolat/házasság megromlik?

  • a gyermekelhelyezés mint jogi szakkifejezés a jogszabályok megváltozása miatt megszűnt, helyette a szülői felügyelet gyakorlásának szabályozásáról beszélhetünk
  • akár házasok voltak a szülők, akár házasságkötés nélkül éltek együtt, különválásuk esetén elsősorban egymás közötti megállapodással rendezhetik a gyermekeik feletti szülői felügyeletet
  • ha a szülők közt nincs megegyezés, mindaddig közösen gyakorolják a szülői felügyeletet, amíg arról a bíróság nem rendelkezik
  • vita esetén bármelyik szülő kérheti a bíróságtól a szülői felügyelet rendezését. A perben a bíróságnak a döntés során nem a szülők elképzeléseit, szándékait, hanem a gyermek érdekét kell szem előtt tartania: azt a szülőt jogosítja fel a szülői felügyelet gyakorlására, akinél a gyermek kedvezőbb testi, szellemi és erkölcsi fejlődése biztosított
  • a perben a bíróság - ha szükséges - részletes bizonyítást folytat le: tanúkat hallgat ki, környezettanulmányt, óvodai, iskolai pedagógiai véleményt, pszichológus szakértői véleményt készíttet.

 

Meghallgatja-e a bíróság a gyermeket is, amikor a szülői felügyeletről dönt?

  • ha a gyermek a 14. életévét betöltötte, a szülői felügyeletére vonatkozó döntés főszabály szerint egyetértésével hozható meg. Ezért indokolt esetben, vagy ha a gyermek azt maga kéri, a bíróság közvetlenül vagy szakértő útján meghallgatja őt is. A Székesfehérvári és a Dunaújvárosi Járásbíróságon külön erre a célra kialakított gyermekmeghallgató szobák állnak rendelkezésre annak érdekében, hogy a bíróság általi meghallgatás minél kisebb megrázkódtatást okozzon a gyermek számára.

 

A távoltartás

  • A szülők különválása rendszerint vitákkal, veszekedésekkel tarkított folyamat eredménye. Időnként azonban előfordul, hogy súlyosabb incidensekre, atrocitásokra is sor kerül. A testi, lelki egészséget, méltóságot súlyosan és közvetlenül veszélyeztető cselekmények (hozzátartozók közötti erőszak) ellen a távoltartás nyújthat hatósági védelmet
  • a távoltartás körében a bíróság legfeljebb 60 napra elrendelheti, hogy a bántalmazó tartsa magát távol a bántalmazottól, az általa lakott ingatlantól, a határozatban megjelölt más személytől (pl. gyermekektől, együtt lakó nagyszülőktől), valamint hogy velük semmilyen módon ne érintkezzen
  • az úgynevezett ideiglenes megelőző távoltartás 72 óráig tarthat legfeljebb, ezt rendőri intézkedés esetén a rendőrség hivatalból rendelheti el
  • ha rendőri intézkedés nem volt, a bántalmazott (vagy hozzátartozója) kérheti a távoltartás elrendelését, melyet a bíróság rendel el
  • a bíróság a távoltartásról meghallgatás tartása után dönt. Ha a hozzátartozók közötti erőszakot megvalósultnak látja, a megelőző távoltartást legfeljebb hatvan napra elrendeli
  • a távoltartás alatt szünetel a bántalmazó szülői felügyeleti joga, gyermekeivel való kapcsolattartási joga is
  • a távoltartás szabályainak megsértése elzárással sújtható szabálysértést valósít meg.

 

Sorozatunk a VI. résszel - A gyermekétől külön élő szülő jogai és kötelezettségei (kapcsolattartás és annak végrehajtása, gyermektartásdíj), a szülői felügyelet újrarendezése - egy hét múlva folytatódik.

CsatolmányMéret
125.12 KB