Rendhagyó Törvényházi Szeminárium – Ismeretterjesztő sorozat a családi kapcsolatokat érintő főbb jogszabályi rendelkezésekről III. rész

III. rész: A családi jogállás – mi kerül az anyakönyvbe? Az apasági vélelem és annak megdöntése, az örökbefogadás

 

1. Mit jelent a családi jogállás?

Meghatározza, hogy jogilag kit kell a gyermek apjának és anyjának tekinteni.

 

2. „Az anya biztos” – vagy mégsem?

Az anyaság kérdését mindenki kézenfekvőnek gondolja. 2014-től a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény, rövidítése: Ptk.) rögzíti, hogy a gyermek anyjának azt kell tekinteni, aki megszülte (és nem azt, aki a fogamzáshoz petesejtet adományozott, vagy aki a gyermek kihordására béranyát fogadott). A családjog ismeri az anyaság bírói megállapítása iránti pert is.

 

3. Az apaság – jogi értelemben kit kell a gyermek apjának tekinteni? Az apaságot elismerő nyilatkozat

A jog úgynevezett „vélelmek”, azaz a megdöntésig igaznak elfogadott feltételezések alapján foglal állást abban a kérdésben, hogy a gyermek apjaként kit kell az anyakönyvbe bejegyezni.

  • A gyermek apjának jogilag elsősorban azt kell tekinteni, aki a vélelmezett fogantatási időben (a gyermek születése előtti 182. és 300. nap között), vagy annak egy részében az anyával házassági kötelékben állt (akkor is, ha ténylegesen akár évek óta nem éltek együtt).
  • Ha élettársak reprodukciós eljárásban (például inszemináció, lombikbébi-program) vettek részt, és a gyermek ennek eredményeként született, akkor a férfi apaságát ennek alapján kell megállapítani.
  • Azt, aki a gyermekre apai elismerő nyilatkozatot tett. Házasság vagy reprodukciós eljárás hiányában az anyakönyvvezető vagy a járási hivatal gyámügyi ügyintézője (külföldön a magyar konzul) előtt apai elismerő nyilatkozatot lehet tenni, illetve közjegyzőtől is lehet kérni e nyilatkozat közokiratba foglalását. Ennek az a feltétele, hogy az apasági nyilatkozatot tevő személy a gyermeknél legalább 16 évvel idősebb legyen. Az elismerő nyilatkozat attól lesz teljes hatályú, hogy ahhoz kell az anya, a gyermek törvényes képviselője, és ha a gyermek a 14. életévét betöltötte, akkor a gyermek hozzájárulása is.

 

4. Az apaság bírósági megállapítása

  • Ha az előző vélelmek alapján senkit sem lehet apának tekinteni, akkor az anya, a gyermek (halála után leszármazója) vagy az apa bíróságtól kérheti az apaság megállapítását. (A gyermek 14. éves kora előtt az anya a gyermek nevében törvényes képviselőként a gyámhatóság hozzájárulásával indíthat pert. Későbbi perindítás esetén azonban nem szükséges már a gyámhivatal segítségét kérni.)
  • A bíróság a perben részletes bizonyítást folytat le. Rendszerint szakértői véleményt szerez be, ami nyálmintán végzett DNS-vizsgálaton alapul. A körülmények gondos mérlegelése alapján dönt arról, hogy a keresetben alperesként megjelölt férfi tekinthető-e a gyermek apjának.
  • Ha a perbeli bizonyítás eredménye úgy alakul, az alperesnek lehetősége van arra is, hogy a bíróság előtt tegyen apai elismerő nyilatkozatot. (Ebben az esetben a bíróság már nem dönt az apaság kérdésében.)
  • Ha több férfi apasága is szóba kerülhet, a 2018. január 1-jén hatályba lépett új Polgári perrendtartás (2016. évi CXXX. tv.) szerint egyszerre csak egyikükkel szemben indítható per. Ha az első per sikertelenül zárul, úgy újabb perben lehet más férfi apaságának megállapítását kérni.

 

5. Meg lehet-e támadni a „vélelmezett apaságot”, azaz lehet-e vitatni az anyakönyvbe bejegyzett adatokat?

Nem, ha

  • ha az a bíróság ítéletén alapul
  • a reprodukciós eljáráson alapuló vélelem pedig csak akkor támadható, ha az anya élettársa az eljáráshoz nem járult hozzá

Igen, ha házasságon vagy apai elismerő nyilatkozaton alapul, de

  • csak azon az alapon, ha bizonyítható, hogy a vélelmezett apa az anyával a fogantatási időben nemileg nem érintkezett, vagy egyébként lehetetlen, hogy a gyermek tőle származzon (például mert nem volt nemzőképes). (De ha házastársak vettek részt reprodukciós eljárásban, akkor ugyanúgy alakul a megtámadás, mint élettársak esetén.)
  • Az elismerő nyilatkozatot akkor is meg lehet támadni, ha
  • a jogi feltételek hiányában nincs teljes hatálya,
  • tévedés, megtévesztés, jogellenes fenyegetés hatására, vagy
  • jogszabály (például örökbefogadási, idegenrendészeti előírások) megkerülése céljából tették.

 

6. Mi történik az apasági vélelem megdöntése iránt folyó perben? Ki és mikor indíthatja?

  • a kiskorú gyermek és az anya a gyermek hároméves koráig, illetve a gyermek a nagykorúvá válása után még egy éven belül indíthatja meg
  • a vélelmezett (azaz az anyakönyvben szereplő) apa a tévedés, megtévesztés felismerésétől, fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől, egyébként a vélelem keletkezésétől számított egy év alatt indíthat pert. Ha azonban a megtámadás okáról csak később szerzett tudomást, a tudomásszerzéstől számított egy év alatt még lehetősége van perindításra.
  • az apasági vélelem sikeres megdöntése esetén a bíróság ítélete alapján az anyakönyvvezető törli az apára vonatkozó bejegyzést az anyakönyvből

 

7. Előfordul, hogy az anya még házasságban, de már az új élettársnak szül gyereket – ki kerül apaként a gyermek anyakönyvébe?

  • A fenti szabályok értelmében a házastárs. Azonban, ha az anya, illetve a vélelmezett és a tényleges apa (a volt férj és a jelenlegi élettárs) között megegyezés van, nem kell pert indítani a helyzet rendezésére. Mindhárman közös kérelemmel kérhetik a bíróságtól az apaság vélelmének nemperes eljárásban való megdöntését. A kérelem már a gyermek megszületése előtt is előterjeszthető, de a bíróság döntést csak a gyermek születését követően hozhat.
  • Ilyen esetben a korábbi vélelmezett apa törlésével egyidejűleg a bíróság előtt tett elismerő nyilatkozat alapján bejegyzik az anyakönyvbe az új vélelem alapján apának tekintendő férfit.

 

8. Az örökbefogadás

  • rokoni kapcsolatot hoz létre jogi értelemben az örökbefogadás is az örökbefogadó szülő és az örökbe fogadott gyermek között
  • családpótló jogintézmény: az a célja, hogy a gyermek családban nevelkedhessen
  • örökbe fogadni csak kiskorú gyermeket lehet, akinek szülei nem élnek vagy őt megfelelően nevelni nem képesek. Örökbefogadó pedig az a legalább 25 éves felnőtt lehet, aki a gyermeknél legalább 16 és legfeljebb 45 évvel idősebb
  • a gyámhivatal külön-külön eljárásban dönt a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánításáról és – tanácsadás, felkészítő tanfolyam után – az örökbe fogadni szándékozó alkalmasságáról, majd ezután engedélyezi az örökbefogadást
  • nyílt örökbefogadás esetén a vér szerinti szülő általa ismert, konkrét személy tekintetében járul hozzá az örökbefogadáshoz
  • titkos örökbefogadásnál pedig anélkül, hogy ismerné az örökbefogadót
  • az örökbefogadó és az örökbefogadott kölcsönös kérelme alapján az örökbefogadást a gyámhatóság bonthatja fel
  • ha pedig ilyen megegyezés nincs, bármelyikük a bíróságtól, perben kérheti az örökbefogadás felbontását.

 

Sorozatunk a IV. résszel - A gyermekek jogai - egy hét múlva folytatódik. Ebben a részben térünk ki a gyámság szabályaira is.

CsatolmányMéret
127.69 KB