Rendhagyó Törvényházi Szeminárium - Ismeretterjesztő sorozat a családi kapcsolatokat érintő főbb jogszabályi rendelkezésekről II. rész

II. rész - Az élettársi kapcsolat és annak családjogi joghatásai, a bejegyzett élettársak

1. Mit jelent az élettársi kapcsolat jogi értelemben?

Az élettársi kapcsolatot a magyar jog hagyományosan a két együtt élő személy szerződésének tekinti.

2. Kik és hogyan létesíthetnek élettársi kapcsolatot?

➢ akik közt érzelmi kapcsolat áll fenn, és

➢ közös háztartásban élnek együtt, és

➢ mindemellett közös gazdasági célok érdekében együttműködnek (például közös vállalkozást alapítanak és vezetnek, autó, lakás, vagy nyaraló közös megszerzése érdekében közösen takarékoskodnak, befektetnek, ilyen vagyontárgyakat közösen vásárolnak, közösen építkeznek)

➢ jogi értelemben az élettársi kapcsolat magával az életközösség létesítésével létrejön, tehát nem igényel semmilyen hatósági közreműködést.

 

3. Ki nem létesíthet (jogi értelemben) élettársi kapcsolatot?

➢ aki valaki mással házassági életközösségben él (amíg az életközösség fennáll)

➢ aki valaki mással már élettársi kapcsolatban él (amíg a kapcsolat fennáll).

 

4. Mik az élettársi kapcsolat legfontosabb joghatásai, és ezek miben különböznek a házasság jogi hatásaitól?

➢ az élettársakat nem illetik meg a házastársakhoz hasonló névviselési lehetőségek: nem vehetik fel a másik családi nevét, illetve nem viselhetnek közös családi nevet sem

➢ aki élettársi kapcsolatban él, a kapcsolat fennállása alatt is vagyonjogilag önálló, vagyis szerzeményeivel csak a saját vagyonát gyarapítja (míg házastársak esetén ezek közös vagyonba kerülnének), és nem felel élettársa tartozásaiért sem

➢ ha valamely vagyontárgyat az élettársak közösen szereznek (pl közös lakásvásárlás), egy későbbi vagyonmegosztásnál mindegyikük annyit kap a közösen szerzett vagyonból, amilyen arányban annak megszerzéséhez hozzájárultak (ezzel szemben házastársak közös szerzése esetén az 50-50 %-os szabály irányadó)

➢ a szerzésben való közreműködésnek minősül a háztartásban, gyermeknevelésben végzett munka, illetve az élettárs vállalkozásában kifejtett tevékenység is

➢ ha az együttélés alatt valamelyikük pl. ajándékozással szerez vagyontárgyat, vagy örököl, az nem minősül közösen szerzett vagyonnak, (ahogy ez házastársi kapcsolat esetén is különvagyonnak számítana)

➢ az élettársak egymás után nem örökölhetnek a törvényes öröklés szabályai szerint.

 

5. Mit jelent a vagyonjogi szerződés az élettársaknál?

➢ ha az élettársak nem kívánják a törvényes vagyonjogi rendszer érvényesülését (lásd 4. pont), élettársi vagyonjogi szerződést köthetnek, és abban eltérhetnek e szabályoktól. Meghatározhatják például előre a vagyonszerzés arányát, amit az esetleges későbbi vagyonmegosztáskor alkalmazni kell, vagy rendelkezhetnek a közös lakás további használatáról. Az ilyen megállapodáshoz – akárcsak a házassági vagyonjogi szerződéshez - szintén közjegyző vagy ügyvéd közreműködése szükséges.

 

6. Ha az élettársi kapcsolat megszakad…:

➢ bármelyik élettárs kérheti a bíróságtól a vagyonmegosztást és a közös lakás további használatának szabályozását. Ha az életközösség legalább egy évig fennállt, és a közös kiskorú gyermek lakhatása érdekében szükséges, a bíróság a volt élettársat akkor is feljogosíthatja a volt közös lakás akár kizárólagos használatára, ha a lakás egyébként a másik fél tulajdonában áll

➢ a házastársi tartáshoz („asszonytartáshoz”) hasonló élettársi tartást a rászoruló volt élettárs is igényelhet volt társától, de csak akkor, ha az életközösség legalább egy évig fennállt és közös gyermek született.

 

7. Mit jelent az élettársi kapcsolat közjegyzői regisztrációja?

➢ az élettársak regisztráltathatják magukat az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában. Ezt közösen kérhetik a közjegyzőtől. Ha a kapcsolat megszakad, e tény regisztrálását is bármelyik volt élettárs kérheti (2008. évi XLV. tv. 36/E.-36/G.§.)

➢ a regisztráció csak az élettársi kapcsolat fennállásának könnyebb bizonyítására szolgál (például egy későbbi, bíróság előtt folyó vagyonmegosztás során), egyéb joghatás nem fűződik hozzá. Önmagában a regisztrációból például nem következik, hogy a kapcsolatból született gyermeket az élettárs apa nevére anyakönyvezik, ehhez továbbra is teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat szükséges.

 

8. Milyen lehetőségeik vannak kapcsolatuk jogi értelemben vett elismertetésére az azonos nemű pároknak? A bejegyzett élettársak

➢ az azonos nemű párok Magyarországon házasságot nem köthetnek, azonban lehetőségük van arra, hogy anyakönyvvezető előtt bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítsenek

➢ a szándékukat előzetesen együttesen és személyesen kell bejelenteniük az illetékes anyakönyvvezetőnél

➢ a bejegyzett élettársakat nem illetik meg a házastársakhoz hasonló névviselési lehetőségek: nem vehetik fel a másik családi nevét, illetve nem viselhetnek közös családi nevet sem

➢ együttélésükre viszont nem az élettársi, hanem a házassági vagyonközösség szabályait kell alkalmazni, tehát életközösségük időtartamára köztük vagyonközösség jön létre. Ez azt jelenti, hogy közös vagyonba kerülnek mindazok a vagyontárgyak, amelyeket akár külön-külön, akár együtt szereznek, és csak a törvényben felsorolt (például ajándékozás, öröklés útján szerzett) dolgok minősülnek különvagyonnak

➢ bármelyikük halála esetén a túlélő bejegyzett élettárs törvényes öröklésére ugyanazok a szabályok irányadóak, mint a túlélő házastársra (miközben a nem bejegyzett élettársak egymás után törvényes öröklésre nem jogosultak).

 

Sorozatunk a III. résszel - A családi jogállás – mi kerül az anyakönyvbe? Az apasági vélelem és annak megdöntése, az örökbefogadás és a gyámság - egy hét múlva folytatódik.

CsatolmányMéret
120.23 KB