Rendhagyó Törvényházi Szeminárium – Ismeretterjesztő sorozat a családi kapcsolatokat érintő főbb jogszabályi rendelkezésekről I. rész

Mit szabályoz a családjog? A család és a házasság jogi értelemben, a házasságkötés joghatásai

 

 

1. Mit szabályoz a családjog és milyen szabályok alapján?

Mindazokat a viszonyokat rendezi jogi szempontból, amelyek a házasságot, az élettársi kapcsolatot, a rokoni kapcsolatokat, a szülői felügyeletet és a gyámságot érintik. Magyarország Alaptörvénye, a Családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény, rövidítése: Ptk.) foglalja össze a legfontosabb rendelkezéseket. A részletszabályokat pedig az egyes ágazati törvényekben, így például a Munka Törvénykönyvében, a gyermekvédelmi, illetve családtámogatási törvényben, valamint számos más jogszabályban találhatjuk meg.

 

2. Kik és milyen feltételek mellett köthetnek házasságot?

  • Magyarországon házasságot csak nő és férfi köthet egymással, azonos nemű párok nem.

 

  • A házasságkötéskor mindkét félnek legalább tizenhat évesnek kell lennie, 18 év alatt előzetes gyámhatósági engedély szükséges.

 

3. Kik nem köthetnek egymással házasságot?

  • Egyenesági rokonok (szülő-gyermek, nagyszülő-unoka), testvérek, illetve az örökbefogadó szülő és az örökbefogadott gyermek egymással nem házasodhatnak. A testvér gyermekével, unokájával való házasságkötési tilalom alól azonban az illetékes jegyző kivételesen felmentést adhat (ez a gyakorlatban nagybácsi-unokahúg kapcsolatot szokott jelenteni).

 

  • A többnejűség, többférjűség jogilag tilalmazott. Emiatt nem köthet házasságot, akinek a korábbi házassága még fennáll (mert a bíróság a házasságot felbontó ítéletet még nem hozott, vagy az még nem jogerős). A kettős házasságot (bigámiát) emellett a Büntető Törvénykönyv bűncselekménynek minősíti és három évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni.

 

4. Hogyan történik a házasságkötés?

  • Jogilag érvényes házasság csak anyakönyvvezető előtt köthető. A kizárólag templomi esküvőt tartó párok ezért nem minősülnek házastársaknak.

 

  • Az anyakönyvvezetőnél előzetesen együttesen és személyesen be kell jelenteni a házasságkötési szándékot és harminc napos várakozási időt követően kerülhet sor a szertartásra. (A részletszabályok az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvényben találhatóak.)

 

5. Mik a házasságkötés jogi szempontból legfontosabb következményei?

  • névviselés: A házasságkötés után mind a feleség, mind a férj megtarthatja addig viselt nevét, vagy felvehetik a másik családi nevét, illetve dönthetnek úgy is, hogy mindkettőjük családnevét összekapcsolva közös kettős házassági nevet viselnek a továbbiakban. A névviselésről már a házasságkötést megelőző eljárás során az anyakönyvvezetőnél nyilatkozni kell. Emellett az anyakönyvvezető előtt megállapodhatnak a születendő gyermekeik családi nevéről is, amelyet legkésőbb az első közös gyermek születéséig módosíthatnak.

 

  • vagyonközösség: A házastársak között a házassági életközösség időtartamára házastársi vagyonközösség jön létre. Ez azt jelenti, hogy közös vagyonukba kerülnek mindazok a vagyontárgyak, amelyeket akár külön-külön, akár együtt szereznek és csak a törvényben felsorolt (például ajándékozás, öröklés útján szerzett) dolgok minősülnek különvagyonnak.

 

  • lehetőség: a házassági vagyonjogi szerződés. Ha a pár nem kívánja a törvényes vagyonjogi rendszer érvényesülését, akkor házassági vagyonjogi szerződést köthetnek már a házasságkötést megelőzően vagy akár a házasságuk alatt is, és abban eltérhetnek e szabályoktól. A szerződés megkötéséhez azonban közjegyző vagy ügyvéd közreműködését kell kérniük. A szerződésben már előre lefektethetik, hogy a házasságba ki milyen vagyont vitt, a házasság fennállása alatt szerzett dolgok kinek a vagyonát gyarapítják, illetve a házasság felbontása esetére rendezhetik a vagyoni kérdéseket, a közös lakás használatát.

 

Sorozatunk a II. résszel - Az élettársi kapcsolat és annak családjogi joghatásai, a bejegyzett élettársak - egy hét múlva folytatódik.