Rendhagyó Törvényházi Szeminárium Ismeretterjesztő sorozat az új Pp. főbb rendelkezéseiről - VII. rész

Tájékoztatás az új közigazgatási perrendtartásnak a közigazgatási perekre vonatkozó főbb rendelkezéseiről

 

2018. január 1-jén lép hatályba a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.), amellyel a közigazgatási perek a polgári perrendtartástól elkülönült, önálló szabályozást nyernek a bíróság eljárásban.

 

Mikortól alkalmazandó az új törvény?

Az új szabályokat a 2018. január 1-jén, vagy azt követően előterjesztett keresetlevél alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.

 

Milyen hatásköri változások következnek/azaz adott ügyben milyen szintű bíróság jár el?

Közigazgatási perben első fokon a közigazgatási és munkaügyi bíróság, valamint törvényben meghatározott esetekben a törvényszék, vagy a Kúria ítélkezik, másodfokon a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz tartozó ügyekben a törvényszék, míg a törvényszékhez tartozó ügyekben a Kúria jár el. A felülvizsgálati kérelmeket továbbra is a Kúria bírálja el.

A törvényszék hatáskörébe tartozik a központi államigazgatási szervekről szóló törvény szerinti önálló szabályozó szerv, autonóm igazgatási szerv és kormányhivatal, vasúti igazgatási szerv és légi közlekedési hatóság, köztestület és a Nemzeti Bank közigazgatási tevékenységével kapcsolatos per. Ugyancsak törvényszék dönt a közigazgatási szerv kijelölésére irányuló eljárásban, a gyülekezési jog gyakorlásával, a minősített adatok megismerésével kapcsolatos perben, valamint azon közigazgatási jogvitában, amelynek elbírálását törvény a közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörébe utalja.

A Kúria hatáskörébe tartozik a helyi önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló, a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti és az alkotmányjogi panasz orvoslása, eljárási eszközének megállapítására irányuló eljárás.

Ezt meghaladóan a közigazgatási perek (köztük a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per) és egyéb közigazgatási bírósági eljárások a közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe tartoznak első fokon.

 

Milyen illetékességi változások következnek/azaz adott ügyben az azonos szintű bíróságok közül melyik jár el?

A jogszabály új, regionális illetékességi szabályokat vezet be. A Kp. az ország területét 8 régióra osztotta, a jelenlegi 20 közigazgatási és munkaügyi bíróságból 8 kiemelt regionális szerepet kap, amelyek eljárnak a közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozó perekben és bírósági eljárásokban. Erre tekintettel a Fejér Megye területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetén immár a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság rendelkezik illetékességgel. Ez alól kivétel a társadalombiztosítási, szociális, vagy gyermekvédelmi ellátással, illetve az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott ellátással, vagy támogatással, valamint közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per, amely tartozhat a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékességébe, a felperes belföldi lakóhelye (a közigazgatási szerv székhelye), vagy közszolgálati jogvita esetén a munkavégzés helye alapján.

A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2018. január 1. előtt indított közigazgatási pereket még 1 évig, 2018. december 31-ig intézheti. Ezt követően az iratokat megküldi a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak.

 

Milyen új pertípusokat vezet be a törvény?

Újdonság, hogy a közigazgatási per tárgya már nemcsak a közigazgatási hatóság határozatának felülvizsgálata, hanem a közigazgatási szerv cselekménye, vagy a cselekmény elmulasztása is lehet. Közigazgatási perben érvényesíthető a közszolgálati és közigazgatási szerződéses jogviszonyból eredő peres igény is.

 

Milyen szabályok vonatkoznak a fellebbezésre?

A közigazgatási és munkaügyi bíróság által közigazgatási perben hozott határozattal szemben valamennyi, 2018. január 1-jén vagy azt követően előterjesztett fellebbezés elbírálására a Fővárosi Törvényszéknek van hatásköre és kizárólagos illetékessége.

 

Milyen egyéb változások várhatók?

Közigazgatási perben a bíróság főszabály szerint 3 hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, de első fokon egyes pertípusokat továbbra is egyesbíró intéz azzal, hogy a Kp. lehetőséget ad arra, hogy az egyesbíró hatáskörébe tartozó ügyeket is tanácsban döntse el a bíróság, valamint arra is, hogy a tanács az ügyet egyesbíró elé utalja. Az azonnali jogvédelem intézménye is változik, a közigazgatási határozat végrehajtása felfüggesztése helyett azonnali jogvédelem keretében halasztó hatály elrendelése, halasztó feloldása, ideiglenes intézkedés, illetve előzetes bizonyítás elrendelése kérhető már a keresetlevélben.

 

Lehetséges lesz-e a közigazgatási perben a bírósági közvetítés?

Igen, 2018. január 1-jétől immár közigazgatási perben is lehetővé válik a bírósági közvetetés és egyezséget is köthetnek a felek olyan kérdésekben, ahol a jogi szabályozás arra lehetőséget biztosít.

 

Sorozatunk záró részével immár teljes képet kaphattak a 2018. január 1-jétől bekövetkező, a civilisztikai peres és nemperes, valamint a közigazgatási peres eljárásokat érintő leglényegesebb változásokról. Köszönjük megtisztelő figyelmüket!

 

A sorozat részei:

I.rész: Új törvény született – a bevezetés indokai, céljai, az új Pp. hatálya

II. rész: Általános rendelkezések

III. rész: Az elsőfokú eljárás 1.: a perindítás és a perfelvételi szak

IV. rész: Az elsőfokú eljárás 2.: az érdemi tárgyalási szak, bizonyítás

V. rész: A fellebbezési eljárás és a felülvizsgálat

VI. rész: Különleges eljárások - családjogi, munkaügyi, végrehajtási perek

VII. rész: Tájékoztatás a közigazgatási perrendtartással összefüggő változásokról

CsatolmányMéret
134.92 KB