Rendhagyó Törvényházi Szeminárium Ismeretterjesztő sorozat az új Pp. főbb rendelkezéseiről - IV. RÉSZ

Az elsőfokú eljárás 2.: az érdemi tárgyalási szak, bizonyítás

 

1. Az érdemi tárgyalási (bizonyítási) szak tartalma és menete – Mi történik az érdemi tárgyalási szakban?

A perfelvétel lezárása után, a per második felében a bíróság lefolytatja a felek perfelvételi szakban megtett bizonyítási indítványai alapján a szükséges bizonyítást és meghozza az ítéletet. Ekkor már csak kivételesen lehet keresetet vagy védekezést változtatni, új bizonyítékot benyújtani vagy bizonyítási indítványt tenni.

érdemi tárgyalás

  • perfelvétel lezárása után az érdemi tárgyalás nyomban megtartható vagy a bíróság új határnapot tűz a bizonyítás lefolytatásához
  • bármelyik fél kérheti előzőleg a tárgyalás távollétében való megtartását → a bíróság a felek távollétében is megtartja a tárgyalást és lefolytatja a bizonyítást
  • érdemi tárgyalás elhalasztása → alapvetően csak a bizonyítás folytatása érdekében lehet

érdemi tárgyalás elmulasztásának következménye

  • ha egyik fél sem kérte előzőleg a távollétben való megtartást és senki sem jelent meg vagy a megjelent fél nem kéri a tárgyalás megtartását → a bíróság a tárgyalást nem tartja meg és a bizonyítást nem folytatja le, az eljárás szünetel → 4 hónapig bármelyik fél kérheti a folytatást, ennek hiányában az eljárás megszűnik
  • ha megtartásra kerül a tárgyalás a mulasztó féllel szembeni következmények → úgy kell tekinteni, hogy a jelenlévő fél nyilatkozatai, a lefolytatott bizonyítás tartalma (pl. tanúvallomás) vele közölve vannak, azokat nem vitatja és a perben mást nem kíván előadni

 

2. Utólagos bizonyítás – Milyen esetben és hogyan lehet új bizonyítékot benyújtani, bizonyítási indítványt tenni az érdemi tárgyalási szakban?

A feleknek a perfelvételi szakban kell a rendelkezésre álló bizonyítékaikat (pl. okiratok, fényképek) becsatolni és bizonyítási indítványaikat (pl. tanú meghallgatása, szakértői bizonyítás indítványozása) megtenni. A perfelvétel lezárása után ez alapvetően csak a fél önhibáján kívüli okokból, rövid határidőn belül lehetséges.

utólagos bizonyítás feltétele

  • önhiba hiánya
  1. a bizonyíték a perfelvétel lezárása után keletkezett
  2. a bizonyítékról vagy bizonyítás indítványozásának lehetőségéről önhibáján kívül utóbb szerzett tudomást, vagy
  3. bíróság erre irányuló felhívása esetén
  • határideje és módja
  1. tudomásszerzéstől számított 15 napon belül terjeszthető elő
  2. valószínűsíteni kell a tudomásszerzés időpontját és az önhiba hiányát
  • feltételek hiányának következménye
  1. a bíróság figyelmen kívül hagyja a bizonyítékot vagy bizonyítási indítványt

 

3. Kereset- és ellenkérelem változtatás – Milyen esetben és hogyan lehet a keresetet, védekezést megváltoztatni az érdemi tárgyalási szakban?

A perfelvétel lezárását követően a kereset (viszontkereset, beszámítás) és a vele szembeni védekezés csak a bíróság engedélyével, alapvetően a fél önhibáján kívüli okokból, rövid határidőn belül módosítható.

kereset- vagy ellenkérelem-változtatásnak minősülő nyilatkozatok

  • új tények előadása vagy korábban előadott tények módosítása
  • új jogi alapra vagy jogi érvelésre hivatkozás, vagy a korábban előadott módosítása
  • a bíróság ítéleti döntésére irányuló új vagy módosított kérelem
  • elismert vagy nem vitatott nyilatkozatok utólagos vitatása

a változtatás feltétele

  • önhiba hiánya
  1. az új tény a perfelvétel lezárása után következett be
  2. az új tényről a fél a perfelvétel lezárás után szerzett tudomást
  3. új jogi alapot vagy kérelmet egy önhibán kívüli új tényt teszi indokolttá, vagy
  4. bíróság tájékoztatása indokolja
  • a bíróság hatásköre és illetékessége a változtatás ellenére is fennáll
  • kérelem a változtatás engedélyezésére
  1. tudomásszerzéstől számított 15 napon belül
  2. valószínűsíteni kell a tudomásszerzés időpontját és az önhiba hiányát
  3. a megváltozatott keresetet, védekezést szabályszerűen kell előterjeszteni
  4. jogi képviselővel eljáró félnek írásban kell előterjeszteni

feltételek hiányának következménye

  • ha az engedélyezés iránti kérelem nem szabályszerű
  1. a bíróság visszautasítja a kérelmet érdemi vizsgálat és hiánypótlás nélkül (pl. 15 napon túl terjesztette elő)
  • ha az engedélyezés iránti kérelem szabályszerű, de a változtatás feltételei nem állnak fenn
  1. a bíróság nem engedélyezi (elutasítja) a változtatást (pl. az új tényt a fél önhibájából nem adta elő a perfelvételi szakban)

változtatás feltételei fennállnak

  • a bíróság engedélyezi a kereset vagy védekezés megváltoztatását + elrendeli a perfelvétel kiegészítését

 

4. Bizonyítás – Mit kell és hogyan lehet bizonyítani a perben?

Az ellenfél által vitatott tényeket bizonyítani kell. Általában annak a félnek kell bizonyítani, aki a tényt állítja, illetve akinek érdeke, hogy a tényt a bíróság igaznak fogadja el. A bizonyító félnek a perfelvételi szakban kell a vitatott tény bizonyítására szolgáló tárgyi bizonyítékait (pl. okirat) becsatolni vagy bizonyítási indítványait (pl. tanú, szakértő) megtenni.

jogsértő bizonyítékok

  • nem használható fel bizonyítékként
  1. a jogsértő módon (pl. erőszakkal, lopással) keletkezett, megszerzett bizonyíték
  2. személyiségi jogot sértő bizonyíték (pl. titkos kép-, illetve hangfelvétel)
  • DE! a bíróság kivételesen figyelembe veheti, kivéve az erőszakkal keletkezett vagy szerzett bizonyíték

szakértői bizonyítás

  • háromféle szakértői bizonyítás indítványozható
  1. bíróság által kirendelt szakértő
  2. magánszakértő
  3. más eljárásban (pl. más perben, büntető eljárásban) kirendelt szakértő szakvéleményének felhasználása
  • a bizonyító félnek választania kell a perfelvételi szakban
  1. kirendelt szakértő választása esetén → magánszakértő már nem vehető igénybe
  2. magánszakértő választása esetén az ellenfél is jogosult magánszakértő alkalmazását indítványozni
  3. más eljárásban kirendelt szakértő szakvéleményének választása esetén → magánszakértő már nem vehető igénybe
  4. magánszakértői vélemény(ek) aggályossága esetén → szakvélemény bizonyítékként nem vehető figyelembe → újabb magánszakértő alkalmazásának nincs helye, csak kirendelt szakértő indítványozható

 

Sorozatunk egy hét múlva folytatódik az V. résszel – A fellebbezési eljárás és a felülvizsgálat.

A sorozat részei:

I.rész: Új törvény született – a bevezetés indokai, céljai, az új Pp. hatálya

II. rész: Általános rendelkezések

III. rész: Az elsőfokú eljárás 1.: a perindítás és a perfelvételi szak

IV. rész: Az elsőfokú eljárás 2.: az érdemi tárgyalási szak, bizonyítás

V. rész: A fellebbezési eljárás és a felülvizsgálat

VI. rész: Különleges eljárások - családjogi, munkaügyi, végrehajtási perek

 

CsatolmányMéret
138.53 KB