Rendhagyó Törvényházi Szeminárium Ismeretterjesztő sorozat az új Pp. főbb rendelkezéseiről - III. RÉSZ

Az elsőfokú eljárás 1.: a perindítás és a perfelvételi szak

 

Alternatív vitarendezési módok – Hogyan lehet peren kívül a jogvitákat rendezni?

Perindítás helyett a jogvita más bírósági eljárásban vagy más szerv eljárásában is rendezhető, többnyire egyszerűbben, gyorsabban és olcsóbban.

közvetítés (mediáció): a felek vitájában egy közösen elfogadott, független, professzionális harmadik személy segít minden érintettnek kielégítő megoldást találni és írásbeli megállapodást kötni

  • piaci közvetítés → tájékoztató: Igazságügyi Minisztérium honlapján Igazságügyi információk címszó alatt
  • bírósági közvetítés → illetékmentes, tájékoztató: www.birosag.hu Bírósági Közvetítés címszó

 

egyezségi kísérlet: bírósági polgári nemperes eljárás egyezség megkötése és annak bíróság általi jóváhagyása érdekében (Pp. 167-168. §)

  • piaci közvetítéshez kapcsolódó → a piaci közvetítés során létrejött írásbeli megállapodás esetén kérhető
  • közvetítői előzmény nélküli → közvetítői megállapodás hiányában is kérhető, ha nem jön létre elsőre egyezség, igénybe vehető bírósági vagy piaci közvetítés az eljárás szünetelése mellett

 

fizetési meghagyásos eljárás: közjegyző előtti nemperes eljárás 30 milló Ft alatti pénzkövetelések érvényesítésére, tájékoztató: www.mokk.hu

  • belföldi felek közötti 3 millió Ft alatti pénzkövetelés → per nem indítható, fizetési meghagyásos eljárásban kötelező érvényesíteni
  • legalább egyik fél EU-tagállambeli → pénzkövetelés összegétől függetlenül európai fizetési meghagyás útján is lehet érvényesíteni

 

Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) eljárása: Magyar Nemzeti Bank mellett működő szervezet pénzügyi fogyasztói jogvitában egyezség létrehozása, ennek hiányában kötelezés vagy ajánlás meghozatala érdekében

 

Perindítás – Mivel kell a felperesnek a pert megindítani és mit kell tartalmaznia?

A polgári per kétféle (illetékköteles) írásbeli beadvány benyújtásával indulhat általában. Ebben kell részletesen előadni a felperesnek az alperessel szembeni igényét, bizonyítékait és egyéb szükséges eljárásjogi adatokat.

„keresetlevél” elnevezésű irat

  • kivéve belföldiek közötti 3 millió Ft alatti pénzkövetelés → fizetési meghagyásos eljárást kell indítani,
  • a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon (lsd. II. RÉSZ) kell benyújtani → ennek hiányában a keresetlevél áttételre kerül, de ez akár hónapokkal is hosszabbíthatja az eljárást

 

„keresetet tartalmazó irat” elnevezésű beadvány + közjegyzői értesítés

  • a kötelezett fizetési meghagyással szembeni ellentmondása esetén → a fizetési meghagyásos eljárás bíróságon perként folytatódik

 

a keresetlevél, keresetet tartalmazó irat tartalma

  • jogi képviselő nélkül eljáró fél → formanyomtatványt kell használni, ami eligazítást ad a kötelező tartalmi elemekről és mellékletekről
  • jogi képviselővel eljáró fél → a formanyomtatványban foglaltakon túl további kötelező elemek (pl. az érvényesített jog jogalapja, jogi érvelés)

 

hiányosságok következménye

  • keresetlevél visszautasítása,
  • fizetési meghagyásból alakult eljárás megszüntetése

 

Írásbeli védekezés – Mivel és hogyan lehet az alperesnek védekezni, annak mit kell tartalmaznia?

Az alperes háromféle módon védekezhet, melyeket írásban kell a perben eljáró bíróságon benyújtani a bíróság felhívására, a keresetlevél kézbesítésétől számított 45 napon belül.

„írásbeli ellenkérelem” elnevezésű irat, mely a keresetre vonatkozó részletes nyilatkozatokat, bizonyítékokat tartalmazza

  • a kereset elismerése vagy
  • a keresettel szembeni védekezés
  1. az eljárás megszüntetésére irányuló eljárásjogi védekezés előadása (pl. hatásköri kifogás)
  2. a kereset teljes vagy részbeni elutasítására irányuló érdemi védekezés előadása: anyagi jogi kifogás (pl. elévülés, érvénytelenség), kereseti tényállítások és bizonyítékok vitatása, alperesi tényállítások és bizonyítékok előadása

„beszámítást tartalmazó irat” elnevezésű beadvány, mely az alperesnek a felperessel szembeni ellenkövetelésének az előadását és a kereseti követelésbe való beszámítását tartalmazza

  • tartalmára a keresetlevélre vonatkozó előírások irányadók
  • 45 napon túl beszámítás csak kivételesen terjeszthető elő (pl. később lejárt ellenkövetelés a lejárattól számított 30 napon belül)

„viszontkereset-levél” elnevezésű irat, mellyel az alperes „viszontpert” indít a felperessel szembeni valamely igénye érvényesítése iránt

  • tartalmára a keresetlevélre vonatkozó előírások irányadók
  • 45 napon túl nincs helye viszontkeresetnek

formanyomtatvány használata kötelező a jogi képviselő nélkül eljáró alperesnek

mulasztások következménye

  • írásbeli ellenkérelem vagy beszámítást tartalmazó irat elmulasztása → a bíróság a kereset érdemi vizsgálata és tárgyalás nélkül „bírósági meghagyással” kötelezi az alperest.
  • viszontkereset-levél hiányossága → viszontkereset-levél visszautasítása

 

Kötelező formanyomtatvány, elektronikus vagy papíralapú kapcsolat – Milyen módon kell a perindító és védekező iratot benyújtani?

kötelező formanyomtatványok benyújtása jogi képviselet hiányában

  • a formanyomtatvány kitöltésében segítség igényelhető
  1. keresetlevélhez: a felperes lakóhelye, munkahelye vagy a perre illetékes bíróság „panaszirodáján”
  2. keresetet tartalmazó irathoz: a közjegyző értesítésében szereplő bíróság „panaszirodáján”
  3. írásbeli védekezés irataihoz: perben eljáró bíróság „panaszirodáján”
  4. valamennyihez: jogi segítségnyújtó szolgálatnál
  • formanyomtatvány beszerzése: bíróságon, www.birosag.hu honlapon
  • formanyomtatvány mellőzésének következménye →
  1. felperesnél keresetlevél visszautasítása, fizetési meghagyásból alakult eljárás megszüntetése
  2. alperesnél a beadvány visszautasítása és bírósági meghagyás

a benyújtás módjai

  • kötelező elektronikus úton
  1. elektronikus kapcsolattartásra köteles személyek (2015. évi CCXXII. tv: pl. jogi képviselő, gazdálkodó szervezetek)
  2. elektronikus út mellőzésének következménye → felperesnél keresetlevél visszautasítása, fizetési meghagyásból alakult eljárás megszüntetése, alperesnél bírósági meghagyás
  3. tájékoztatás: www.birosag.hu honlapon
  • papír alapon, ha elektronikus út nem kötelező a félre → postai úton, perbíróságon a kezelőirodán személyes átadással vagy gyűjtőládába
  • választható elektronikus út → akinek nem kötelező az elektronikus út, de utóbb csak a bíróság engedélyével térhet át a papíralapúra

 

Perfelvétel tartalma, menete – Mi történik a perfelvételi szakban?

A perfelvételi szakban kell a kereset és védekezés körében valamennyi kérelmet, ténybeli és jogi állítást, tagadást előadni, bizonyítékot becsatolni, bizonyítási indítványt megtenni (ún. perfelvételi nyilatkozatok előadása). A perfelvétel lezárását követően, az érdemi tárgyalási szakban mindez már csak kivételesen lesz lehetséges.

a perfelvétel menetének 3 lehetséges módja az írásbeli védekezés beérkezése után (a bíróság határozza meg)

  • újabb iratváltás a felekkel és utána perfelvételi tárgyalás
  1. a bíróság az alperes írásbeli védekezésére válasziratot kér a felperestől
  2. a válaszirat beérkezésekor kitűzi a perfelvételi tárgyalást és az alperestől a válasziratra viszontválaszt kér
  • rögtön perfelvételi tárgyalás
  • perfelvételi tárgyalás mellőzése, rögtön érdemi tárgyalás
  1. a felek előzetesen értesítésre kerülnek, kérelmükre perfelvételi tárgyalást tart a bíróság

a perfelvételi mulasztások következménye

  • perfelvételi tárgyalás elmulasztása
  1. a felperes sem kérheti már a tárgyalás távollétében való megtartását
  2. ha senki sem jelent meg vagy a megjelent nem kéri a tárgyalás megtartását → az eljárás megszüntetésre kerül
  3. ha megtartásra kerül a tárgyalás → a mulasztó fél vonatkozásában úgy kell tekinteni, hogy a jelenlévő által előadottak vele közölve vannak, azokat nem vitatja és a perben mást nem kíván előadni
  • perfelvételi irat benyújtásának elmulasztása, hiányossága
  1. úgy kell tekinteni, hogy a mulasztó fél az ellenfél érintett nyilatkozatát nem vitatja, a perben mást nem kíván előadni
  • indokolatlanul késedelmes írásbeli vagy szóbeli perfelvételi nyilatkozat
  1. perfelvétel lezárásáig pénzbírság
  2. perfelvétel lezárása után elutasításra, figyelmen kívül hagyásra kerül

perfelvételi nyilatkozatot tartalmazó írásbeli beadvány benyújtása

  • csak a bíróság felhívására, a megadott határidőben → felhívás nélkül vagy határidőn túli perfelvételi irat hatálytalan
  • járásbíróságon jogi képviselő nélkül eljáró fél → a jogi segítségnyújtó szolgálatnál vagy a perbíróság panaszirodáján jegyzőkönyvbe mondhatja

perfelvételi tárgyalás elhalasztása

  • csak törvényben meghatározott, alapvetően a fél önhibáján kívüli okokból lehet
  • a félnek és képviselőjének a tárgyaláson felkészülten kell megjelenni
  • halasztás esetén a folytatólagos perfelvételi tárgyalásra ugyanazok a szabályok vonatkoznak

perfelvétel lezárása

  • a bíróság előzetes figyelmeztetés után végzéssel lezárja a perfelvételt
  • a perfelvétel lezárását követően nyomban megtartja vagy kitűzi az érdemi tárgyalást
  • a perfelvétel lezárását követően főszabály szerint rögzül (nem változtatható) a kereset, védekezés és bizonyítékok köre és tartalma!

 

Sorozatunk egy hét múlva folytatódik a IV. résszel – Az elsőfokú eljárás 2.: az érdemi tárgyalási szak, bizonyítás.

 

A sorozat részei:

I.rész: Új törvény született – a bevezetés indokai, céljai, az új Pp. hatálya

II. rész: Általános rendelkezések

III. rész: Az elsőfokú eljárás 1.: a perindítás és a perfelvételi szak

IV. rész: Az elsőfokú eljárás 2.: az érdemi tárgyalási szak, bizonyítás

V. rész: A fellebbezési eljárás és a felülvizsgálat

VI. rész: Különleges eljárások - családjogi, munkaügyi, végrehajtási perek

 

CsatolmányMéret
149.87 KB