Rendhagyó Törvényházi Szeminárium Ismeretterjesztő sorozat az új Pp. főbb rendelkezéseiről - II. RÉSZ

Általános rendelkezések

 

Hatáskör – Milyen bíróságon: járásbírósági, munkaügyi bírósági vagy törvényszéki szinten kell a pert megindítani elsőfokon?

A hatáskör az ügyek különböző szintű bíróságok közötti elosztását jelenti.

járásbírósági szinten indítandó per

  • 30 millió Ft alatti értékű vagyoni jogi igény pl.:
  1. elbirtoklás, szerződéses igény, kártérítés, öröklési jogvita
  2. új: tisztességtelen szerződési feltétel érvénytelensége, nemzetközi árufuvarozásból, értékpapírból eredő igény
  • meg nem határozható értékű vagyoni jogi igény pl.: birtokvédelem, okirat kiadás, társasházi határozat megtámadás
  • személyi állapottal kapcsolatos per pl.: házassági, apasági, gyermek elhelyezési, gondnoksági per
  • végrehajtási perek pl.: végrehajtás megszüntetése iránti per

közigazgatási és munkaügyi bírósági szinten indítandó per

  • munkaügyi perek pl.: elmaradt munkabér, jogellenes felmondás

törvényszéki szinten indítandó perek

  • 30 millió Ft feletti értékű vagyoni jogi igény
  • egyes vagyoni jogi igények perértéktől függetlenül pl.:
  1. közigazgatási, bírósági jogkörben okozott kár,
  2. szerzői jogi igények,
  3. cég alapításával, társasági tagsági joggal kapcsolatos perek
  4. közérdekből indított perek
  • személyiségi jogi igény perértéktől függetlenül pl.: személyiségi jog megsértésénak megállapítása, elégtétele-, sajtóhelyreigazítási per

Kivétel: 3 millió Ft alatti pénzkövetelés → közjegyző előtti fizetési meghagyásos eljárásban kell érvényesíteni

  • ha a kötelezett ellentmond, az eljárás perré alakul a fentiek szerint hatáskörrel rendelkező bíróságon

 

Illetékesség – Melyik járásbíróságon vagy munkaügyi bíróságon vagy melyik törvényszéken kell a pert megindítani elsőfokon?

Az illetékesség az azonos szintű, vagyis az adott ügyfajtára hatáskörrel rendelkező bíróságok között az ügyek területi alapon való elosztását jelenti.

főszabály:

  • alperes belföldi lakóhelye/székhelye,
  • ennek hiányában (pl. külföldi alperes) felperes lakóhelye/székhelye szerinti járásbíróság, munkaügyi bíróság vagy törvényszék illetékes

felperes által választható egyéb illetékességi okok: pl.

  • házassági per → házastársak utolsó közös lakóhelye,
  • gyermektartásdíj iránti per → kiskorú gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye,
  • ingatlan tulajdona, birtoka, terhe tárgyában → az ingatlan helye,
  • szerződésből eredő igény → a szerződéskötés vagy teljesítési helye,
  • szerződésen kívül kárigény → károkozás vagy kár bekövetkezésének helye,
  • új: fogyasztó (felperes) vállalkozás ellen (alperes) szerződésből eredő igény iránti per a felperes belföldi lakóhelye

szerint illetékes bíróságon is megindítható

kivétel: kizárólagos illetékesség → a per csak egy konkrét bíróságon indítható pl.

  • ha házassági bontóper van folyamatban → kizárólag a bontóper bíróságán indítható gyermektartásdíj iránti per,
  • végrehajtás megszüntetése iránti per → kizárólag a végrehajtást elrendelő járásbíróság illetékes
  • új: vállalkozás (felperes) fogyasztó elleni (alperes) szerződésből eredő igény → kizárólag az alperes (fogyasztó) belföldi lakóhelye szerinti bíróság illetékes,
  • új: kötelező gépjármű felelősségbiztosító (alperes) ellen a károsult (felperes) által érvényesített kártérítés, sérelemdíj → kizárólag a felperes (károsult) belföldi lakóhelye szerinti bíróság illetékes

illetékességi terület:

  • törvényszékek és munkaügyi perben eljáró bíróságok → annak a megyének (főváros) területére illetékes, amelynek területén fekszik
  • járásbíróságok → 2010. évi CLXXXIV. törvény tartalmazza / illetékességkereső a birosag.hu honlapon településnév szerint

 

Képviselet – Kötelező-e ügyvéddel eljárni?

törvényszéki szinten indított per

  • új: minden (elsőfokon) törvényszéken induló perben kötelező a jogi képviselet mindkét félnek → eljárhat ügyvéd, kamarai jogtanácsos
  • fellebbezési (másodfokú) eljárásban is kötelező
  • ügyvéd nélkül benyújtott beadvány, nyilatkozat → hatálytalan vagy visszautasításra kerül

járásbírósági és munkaügyi per

  • nem kötelező a jogi képviselet egyik félnek sem → eljárhat személyesen vagy egyéb meghatalmazottal
  • egyéb meghatalmazott lehet pl. hozzátartozó, pertárs, alkalmazott, munkaügyi perben szakszervezet
  • fellebbezési eljárásban (másodfokú) eljárásban sem kötelező
  • új: ha bármelyik fél a perindításkor vagy később jogi képviselőt vesz igénybe → onnantól kezdve annak a félnek kötelező jogi képviselővel eljárni (első- és másodfokon is)
  1. eljárhat ügyvédjelölt, kamarai jogi előadó is
  2. 1 alkalommal visszatérhet a jogi képviselő nélküli eljáráshoz

pártfogó ügyvéd

  • kérelemre a jogi segítségnyújtó szolgálat engedélyezheti

 

Költségek, költségkedvezmények – Kinek kell fizetnie a perrel kapcsolatos költségeket?

per során felmerülő költségek előlegezése

  • főszabály: annak a félnek kell előlegezni, akinél felmerül
  • bizonyítással kapcsolatos költség (pl. tanúdíj, szakértői díj) → bizonyító fél előlegezi

perköltség végleges viselése

  • a pervesztes fél viseli a saját költségeit és megtéríti az ellenfél költségeit (részbeni pervesztesség esetén arányosan)
  • új: az igényelt perköltséget fel kell számítani és igazolni → a bíróság hivatalból nem kötelezi a pervesztest a perköltség megtérítésére, csak ha és amennyiben azt felszámította

személyes költségkedvezmény kérelemre engedélyezhető fajtái

  • személyes költségmentesség
  1. mentesít a fél terhére eső illeték és per során felmerülő költség előlegezése és megfizetése alól
  2. nem mentesít a fél pervesztessége esetén a pernyertes ellenfél perköltségének megfizetése alól
  • új: megszűnt a személyes illetékfeljegyzési jog →helyette személyes költségfeljegyzési jog (teljes vagy részleges)
  1. mentesít a fél terhére eső illeték és per során felmerülő költség előlegezése alól (egészben vagy részben)
  2. nem mentesít a fél pervesztessége esetén a fél terhére eső illeték és költség államnak való utólagos megfizetése és a pernyertes ellenfél perköltségének megfizetése alól

 

 

Sorozatunk egy hét múlva folytatódik a III. résszel – Az elsőfokú eljárás 1.: a perindítás és a perfelvételi szak.

A sorozat részei:

I.rész: Új törvény született – a bevezetés indokai, céljai, az új Pp. hatálya

II. rész: Általános rendelkezések

III. rész: Az elsőfokú eljárás 1.: a perindítás és a perfelvételi szak

IV. rész: Az elsőfokú eljárás 2.: az érdemi tárgyalási szak, bizonyítás

V. rész: A fellebbezési eljárás és a felülvizsgálat

VI. rész: Különleges eljárások - családjogi, munkaügyi, végrehajtási perek