A vezetői feladatok ellátása, illetve a kollégák érdekeinek védelme egyáltalán nem idegen egymástól

A vezetői feladatok ellátása, illetve a kollégák érdekeinek védelme egyáltalán nem idegen egymástól

 

Dr. Gerber Tamás 1994-ben szerzett diplomát az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Az államvizsgát követően a Székesfehérvári Városi Bíróságon dolgozott, ahol - bíróvá való kinevezése után - társadalombiztosítási és közigazgatási ügyekben is eljárt. 2005-ben a Fejér Megyei Bíróság civilisztikai ügyszakának gazdasági szakágába nevezték ki. 2012-ben az 1.sz. polgári fellebbviteli tanácsban előadó bíróként is dolgozott. A Székesfehérvári Törvényszék (Fejér Megyei Bíróság) Fegyelmi Bíróságának tagja, majd elnöke volt. Megalakulása óta tagja, majd elnökségi tagja a Magyar Bírói Egyesület Fejér Megyei Területi Szervezetének, melynek 2009. február 3-tól 2013. március 1-ig elnöke volt. Az Országos Választmánynak jelenleg is tagja. 2012. április 13-a és 2013. március 1-e között tagja és elnöke volt a Székesfehérvári Törvényszék Bírói Tanácsának. 2013. március 1-től a Székesfehérvári Törvényszék elnökévé nevezték ki. 2014. január 14-től az Országos Bírói Tanács tagja.

 

Milyen elképzelésekkel felvértezve csatlakozik az Országos Bírói Tanácshoz? Vannak konkrét témák, feladatok, melyeket Ön szerint mihamarabb meg kellene valósítani?

Az Országos Bírói Tanács tagjának lenni megtisztelő és izgalmas feladat. A Tanács előtt álló feladatok közül kiemelném az igazságügyi életpályamodell kialakításának figyelemmel kísérését, a Protokoll Kézikönyv elfogadását, de említhetném a Bírói Tanácsok pályázati pontrendszerrel kapcsolatos véleményének áttekintését, elemzését is. Ez persze csak példálózó jellegű felsorolás, azonban az igazságügyi bírói és igazságügyi alkalmazotti életpályamodell kialakítása évek óta húzódó, fontos kérdés, amit mielőbb meg kellene valósítani.

 

Nem ismeretlen Ön előtt az érdekképviseleti, sőt most már az igazgatási terület sem. Az OBT-ben hogyan szeretné, hogyan tudja majd hasznosítani a megszerzett tapasztalatokat?

Az OBT az általános központi igazgatás, a költségvetés, a személyzeti kérdések, a statisztikai adatgyűjtés, az ügyelosztás és a munkatehermérés, illetve a képzés területén rendelkezik jogosítványokkal. Feladata tehát összetett, igazgatási és érdekképviseleti jellegű is. Bírósági vezetőként és a legnagyobb bírói érdekképviseleti szerv, a Magyar Bírói Egyesület Országos Választmányának tagjaként rálátásom van azokra a problémákra, amelyek a szervezetben felmerülnek, amelyek a bírákat foglalkoztatják, illetve vezetőként talán a megoldás lehetőségét is jobban fel tudom mérni.

 

A Székesfehérvári Törvényszék elnökeként hogyan tudja képviselni, segíteni a kollégáit? Össze lehet egyeztetni a vezetői feladatokat a munkatársak érdekeinek védelmével? Vagy ez a két dolog nem is olyan idegen egymástól?

A törvényszék elnökeként az is a feladatom, hogy biztosítsam annak lehetőségét, hogy a bírák ítélkező tevékenységükre tudjanak koncentrálni, megteremtsem a szakszerű és időszerű ítélkezés feltételeit. A vezetői feladatok ellátása, illetve a kollégák érdekeinek védelme, munkájuk segítése tehát egyáltalán nem idegen egymástól. Hozzátenném azonban, hogy az Országos Bírói Tanács tagjaként nem csak a Székesfehérvári Törvényszék, illetve az ott szolgálatot teljesítő kollégáim érdekeit kell szem előtt tartanom, hanem valamennyi bírótársamét.

 

A Törvényszéken 2013. július 15-től érhető el a bírósági közvetítés. Mik az eddigi tapasztalatok?

Megyénkben egyre többen veszik igénybe ezt az ingyenes eljárást, hiszen egy közvetítő előtt kötött megállapodással igen gyorsan befejezhető a jogvita, az esetleges hosszas és költségesebb peres eljárással szemben – a felek kölcsönös megelégedésére. Az a tapasztalatunk, hogy sokan már a keresetlevélben kérik a közvetítői eljárás megindítását, így már jóval az első tárgyalás előtt – vagy a per folyamán bármikor – létrejöhet a megállapodás akár heteken belül is. Az eddigi adatok szerint a Székesfehérvári Törvényszéken, a bírósági közvetítőhöz fordulók kb. 80 % -a kötött megállapodást, a fennmaradó kb. 15 % végződött keresettől elállással, vagy eredményezte a peres eljárás szünetelését. Elenyésző részben került sor a per folytatására.

 

Milyen visszajelzéseket kapnak? Jól működik a rendszer?

A bírósági közvetítőink rendszeresen kapnak visszajelzést a felektől, levélben vagy telefonon köszönik meg a munkájukat. A rendszer tehát jól és eredményesen működik.

 

Szükség van-e bővítésre, több közvetítő alkalmazására?

Az Országos Bírósági Hivatal Elnöke két bírósági titkárt jelölt ki, akik részmunkaidőben végzik a bírósági közvetítői tevékenységet. Fontos azonban tudni, hogy a 2014. március 15-én hatályba lépő új Ptk. szerint egyes pertípusokban a bíró kötelezheti a peres feleket, más esetekben ajánlhatja nekik, hogy menjenek el bírósági közvetítőhöz. Ez a – várhatóan megnövekedő - feladat szükségessé teszi a közvetítői feladatok ellátására kijelölt személyek körének bővítését. A Székesfehérvári Törvényszék közben már megtette a szükséges intézkedéseket, 2013 decemberében ugyanis további két titkárunk vett részt az OBH által szervezett közvetítői képzésen. Az ő kijelölésük folyamatban van. 2014. január 11-én pedig további négy bíró kollégánk szerezte meg a közvetítői tevékenység végzéséhez előírt képesítést. Mondhatjuk tehát, hogy a törvényszékünk felkészülten várja a közvetítői ügyek számának várható növekedését.

 

A Törvényszék csatlakozott a „Nyitott Bíróság” programhoz is. Ennek keretében együttműködési megállapodást kötöttek a megyei illetékességű Székesfehérvári Tankerülettel. Miről szól ez a megállapodás és mi a célja?

Rövid idő elteltével látható volt, hogy a kezdeményezés az iskolák részéről nagyon kedvező fogadtatásra talált, sok iskola, illetve osztály jelezte érdeklődését. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Székesfehérvári Tankerületével megkötött megállapodás lehetőséget nyújt a folyamatos, rendszeres kapcsolattartásra. Fő célunk az iskolák igényeinek felmérése volt. A Tankerület, mint koordinátor, képviselni tudja az oktatási intézményeket, kéréseiket, ötleteiket. Mi pedig itt a Törvényszéken - a lehetőségeinkhez mérten – igyekszünkk azokat teljesíteni. Ezek között szerepel, hogy a kollégáim ellátogatnak az iskolákba, ahol például osztályfőnöki óra keretében tartanak előadást. De arra is van lehetőség, hogy erre a Törvényszék épületében kerüljön sor, az épület, illetve tárgyalóterem bemutatásával összekötve. Emellett a diákok -életkortól függően – részt vehetnek valódi, vagy „szimulált” tárgyaláson is. Meggyőződésem, hogy a program akkor lehet igazán sikeres, ha figyelembe vesszük az iskolák véleményét, kéréseit, akár az előadások helyszínével, akár annak témájával kapcsolatban.

 

Mi érdekli leginkább a diákokat?

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a diákok körében különösen a büntetőjogi kérdések népszerűek, de nagy érdeklődés mutatkozott a munkajogi szakterület iránt is, főként a diákmunka területén.

 

Sok jogszabály módosult az utóbbi időben. Hogyan tudják naprakésszé tenni az ítélkezést? Milyen segítséget tud nyújtani a bíráknak ezen a területen?

A jogszabály-módosítások követése valóban nem egyszerű feladat, de a szakmai vezetők különös gondot fordítanak arra, hogy a változásokról tájékoztatást kapjanak a bírák. Ki kell emelni, hogy az új Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-i hatályba lépésére történő felkészülés érdekében 2014. január 27-e és február 7-e között a bírák, bírósági titkárok és fogalmazók szervezett helyi képzésen vesznek részt, ahol megismerkedhetnek a korábbitól eltérő szabályokkal, azok gyakorlati alkalmazásával és a hatályba lépésükkel kapcsolatos kérdésekkel. A folyamatos képzést elengedhetetlennek tartom a szakszerű és időszerű ítélkezés, mint stratégiai cél eléréséhez, ehhez minden támogatást megadok. Bíráink rendszeresen részt vesznek a központi oktatásokon is, illetve a kollégiumok is rendszeresen napirendjükre tűzik az új jogszabályok részletesebb megismertetését.