A bírósági közvetítői eljárás

A bírósági közvetítői eljárás

 

A közvetítés – vagy más néven mediáció – egy olyan, a hagyományos vitarendező (peres) eljárásoktól lényegesen eltérő megoldás, melynek az a célja, hogy a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezéssel zárják le a vitájukat. Ehhez a vitában nem érintett, semleges, pártatlan harmadik személy, közvetítő (mediátor) segítségét veszik igénybe.

 

A bírósági közvetítés mindezeken túl ahhoz is segítséget nyújt, hogy a per megindulásakor, illetve a per folyamán bármikor, (fellebbviteli eljárásban is) gyorsan, hatékonyan rendezhető legyen a jogvita. A közvetítői eljárás igénybevételével a már elkezdődött per néhány hét alatt befejezhető. A bírósági közvetítés lehetővé teszi, hogy a felek per helyett párbeszéd útján megállapodásra jussanak.

 

Mi a közvetítői eljárás előnye a perhez képest?

A közvetítői eljárás lényegesen gyorsabb, rugalmasabb, mint a bírósági peres eljárás.       A közvetítői eljárásban nem fordulhat elő az, mint ami egy perben, hogy az egyik fél nyer, a másik pedig veszít. A bíróságon dolgozó közvetítő kapcsolatba lép a felekkel, közvetlen, oldott légkörben segít nekik a konfliktus feltárásában és abban, hogy maguk találják meg a megoldást a problémájukra. A megegyezéssel mindkét fél nyer, miközben a megegyezés növeli a felek egymás iránti bizalmát, és javítja a konfliktus miatt megromlott kapcsolatokat is.

További előnye még, hogy a bírósági közvetítői eljárás nem nyilvános, sőt a bírósági közvetítőnek az eljárás során tudomására jutott tényekkel, adatokkal kapcsolatban szigorú titoktartási kötelezettsége van. Tehát az előtte elhangzottakról a perben eljáró bírónak sincs tudomása. A felek közös döntésén múlik, hogy az elhangzottakról kinek mit hoznak a tudomására.

 

Van-e pénzbeli előnye a bírósági közvetítésnek?

A bírósági közvetítés illetékmentes, a bírósági közvetítőnek nem kell díjat fizetni és sikeres megállapodás esetén a felek a perben – 90% - 70% - 50% - illetékkedvezményben részesíthetők.

 

Kinek érdemes igénybe venni, és milyen esetekben a bírósági közvetítői eljárást?

Bárki bírósági közvetítőhöz fordulhat a vitás ügyével. Az eljárásban az vehet részt, akinek peres vagy peren kívüli ügye már folyamatban van a bíróságon.

 

Közvetítés per nélkül

Akinek nincs peres ügye folyamatban és nem is kíván pereskedni a vitás ügyében vagy nem bírósági közvetítőhöz kíván fordulni a folyamatban lévő perében, az Igazságügyi Minisztérium honlapján (www.kozvetitok.kim.gov.hu) található névjegyzékben szereplő közvetítők közül is választhat. A névjegyzékben lévő mediátorok közvetítő tevékenységéért a feleknek díjat kell fizetni – igény esetén előlegezni - és felszámíthatják az egyéb költségeiket is, melyek kifizetése a hozzájuk forduló feleket terheli.

 

Milyen típusú viták rendezhetők bírósági közvetítéssel?

családjogi viták, például házasság felbontása, gyermekelhelyezés, illetve szülői felügyeleti jog gyakorlása tárgyában indult jogvita, láthatási, vitás kapcsolattartási jog körében, vagyonmegosztás esetén
szerződéses (pl.: devizahiteles perek!) és szerződésen kívüli jogviták, kártérítés, szavatosság, birtokvita, szomszédjogok
gazdálkodó szervezetek egymás közötti vitái
munkajogi viták, amelyben a munkáltató és a dolgozó között rendezhetők a munkabérrel
munkaviszonnyal, munkaszerződéssel kapcsolatos vitás kérdések

 

Mikor nincs hely közvetítésnek?

Nem lehet igénybe venni a közvetítői eljárást közigazgatási, végrehajtási, apaság megállapítása iránti, gondnokság alá helyezési, a gondnokság megszüntetésére irányuló perekben. Nincs helye akkor sem közvetítésnek, ha a felek között erőszakos előzmény volt vagy valamelyik fél pszichés vagy kóros állapota miatt.

 

Hogyan zajlik a közvetítői eljárás?

A bírósági közvetítő segít a felek közti párbeszéd helyreállításában. A felek álláspontjának meghallgatását követően a felek közti írásbeli megállapodás létrejöttét és annak jóváhagyását segíti. A megállapodást a felek és a közvetítő is aláírja. Ha a felek meg tudnak egyezni, a megállapodásnak azt a részét, amiben a jogvitájukkal bírósághoz fordultak, a peres ügy bíróságának bírája az egyezséget ítélet hatályú végzéssel jóváhagyhatja, ha ezt a felek közösen kérik.

Ugyanakkor abból sem származik a feleknek hátránya, ha nem sikerül megállapodni a közvetítői eljárás keretében. Ebben az esetben a bíróság a peres eljárást lefolytatja és a bíróság dönti el a jogvitát. A peres eljárás folytatását a felek is kérhetik.

 

Mi a kötelező közvetítés?

A 2014. március 15-től hatályos Ptk. Családjogi Könyve bevezette a kötelező közvetítés fogalmát a szülői felügyeleti jog rendezése érdekében, a szülő-gyermek közötti kapcsolattartás és a gyermek harmadik személynél való elhelyezése körében, beleértve a határon átnyúló jogvitákat is.

Ez azt jelenti, hogy ezekben a perekben a bíró kötelezheti a feleket, hogy kölcsönösen együttműködve forduljanak közvetítőhöz és vegyenek részt az első közvetítői megbeszélésen, ahol meghallgatják a közvetítő tájékoztatóját. A közvetítői eljárás megindulása és lefolytatása ebben az esetben is a felek önkéntes döntésén múlik.

A közvetítésre kötelező, nem fellebbezhető végzésével a bíróság egyidejűleg felfüggeszti a per tárgyalását. Az eljárás folytatása után – a felek közös kérelmére – a bíróság jóváhagyhatja a közvetítői eljárásban kötött megállapodásukat, mint perbeli egyezséget és rendelkezik a peres illeték mérsékléséről. Amennyiben nem vezetett eredményre a közvetítés, a per folytatódik és a vitás kérdésekben a bíróság dönt.

A házasság felbontása iránti perekben a bíró – ha indokoltnak látja - ajánlhatja a feleknek, hogy menjenek el és próbáljanak megállapodni a vitás kérdésekben közvetítő segítségével. Természetesen a közvetítői eljárás javasolható nemcsak családjogi, hanem más polgári, gazdasági, munkaügyi perekben is, és a peres eljárás bármely szakaszában.

 

Hogyan kezdeményezze a bírósági közvetítést?

A bíróságok honlapjáról letölthető vagy az ügyfélfogadási irodákban hozzáférhető nyomtatványok között megtalálható a bírósági közvetítés lefolytatása iránti KÉRELEM, de a közvetítés lefolytatását saját kezűleg írt kérelemben is kérheti, a felek elérhetőségi adatai feltüntetésével (név, cím, e-mail cím, telefonszám), hogy a közvetítő elérhesse a feleket. Ha csak az egyik fél nyújtja be a kérelmet a bíróságra, kérésére a bírósági közvetítő megszerzi a másik fél beleegyezését is. A kérelem benyújtását követően néhány napon belül felveszi a kapcsolatot a felekkel akár e-mailen, vagy telefonon, hogy időpontot egyeztessen az első közvetői megbeszélésre.

Amennyiben az első közvetítői megbeszélést követően úgy döntenek, hogy részt kívánnak venni a bírósági közvetítői eljárásban, a bírósági közvetítő előtt egy erre irányuló NYILATKOZATOT kell közösen aláírniuk, amivel elindul a közvetítői eljárás.

 

Ki lehet bírósági közvetítő és hol találja?

Bírósági közvetítő az a bírósági titkár, rendelkezésre álló állományban lévő nyugalmazott bíró – 2014. március 15-től - bíró lehet, aki rendelkezik az ehhez szükséges szakmai képzettséggel és az Országos Bírósági Hivatal elnöke bírósági közvetítővé jelölte ki.

 

A bírósági közvetítők elérhetőségéről érdeklődjön a bíróságon, de az országban kijelölt bírósági közvetítők névjegyzéke elérhető a  www.birosag.hu/allampolgaroknak/mediacio/birosagi-kozvetitoi-eljaras oldalon is.

 

VÁLASSZA A BÍRÓSÁGI KÖZVETÍTÉST,

KERESSE A BÍRÓSÁGI KÖZVETÍTŐKET!